Az Olt székelyföldi szakaszának völgyében, a Baróti-hegység lábánál található Málnás bemutatásával folytatódik a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot ismertető kiállítássorozata – közölte a szervező intézmény.

A csütörtökön nyíló kiállításon az ásványvizéről nevezetessé vált Kovászna megyei község több mint 130 éves történetét mutatják be Cserey Zoltán és József Álmos Fürdőélet Háromszéken (Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum, 1995) című könyve alapján. A virágkorát a 19. század végén, a 20. század elején élő Málnásfürdő története szorosan összefonódik a helyi borvízforrások felfedezésével és a székely nemesi családok birtokigazgatásával, írja az MTI.

Az 1850-es években a fürdő jótékony hatását felismerő Semsey család kezdte el a gyógyfürdő építését, majd 1873-ban közbirtokosság alakult, amely megvásárolta a magántulajdonban levő fürdőterületet, a fürdő fejlesztése céljával. A székelyföldi településen 1904-ben fedezték fel a híres Siculia forrást, amely nemzetközi hírnevet hozott a fürdőnek.

A málnásfürdői alkálikus (lúgos) kémhatású borvizet gyomorbántalmak, légúti és mozgásszervi panaszok kezelésére ajánlották. Ekkoriban épültek fel a szállóvendégeket fogadó villák, a gyógyszálló és a kezelőközpont. Málnásfürdő népszerű találkozóhelye lett az erdélyi arisztokráciának és a polgárságnak.

A második világháború után a fürdőt államosították, tömeges üdültetés helyszínévé vált, és tovább bővítették a kezelőbázist. Az 1989-es rendszerváltást követően a privatizációs nehézségek miatt a legtöbb épület állaga romlani kezdett, sok ingatlan használaton kívül került. 2014-ben a Borvizek útja program keretében megnyitotta kapuit az új kezelőközpont. Újra palackozzák és forgalmazzák a málnásfürdői borvizet, amelyet immár a román egészségügyi minisztérium védjegyével árusítanak – részletezte közleményében a Liszt Intézet bukaresti központja.

A május 29-ig megtekinthető kiállítást Demeter János, a Vadon Egyesület vezetője, József Álmos helytörténész, nyugalmazott tanár, Cserey Zoltán helytörténész, nyugalmazott muzeológus és Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója nyitja meg.