Gulyás Gergely lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.

Az MTI beszámolója szerint az ellenzéki párt a magyar parlament plenáris ülését megelőző frakciótanácskozáson arról is döntött, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója bojkottálja az Országgyűlés teljes hétfői ülését. Gulyás Gergely a hétfői, rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, reméli, hogy „ez az időszak, mint egy rossz emlék marad meg”, és a magyar demokrácia kellően erős lesz majd ahhoz, hogy olyan döntéseket ne lehessen hozni a jövőben, amire 1990 óta nem volt példa Magyarországon – utalt a most már csak volt frakcióvezető az Alaptörvény 17. módosítására, ami többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki pozíciójából való eltávolítását is tartalmazza. Gulyás ezenfelül közölte, a továbbiakban is minden lehetőséget megragadnak a tiltakozásra a parlament falain belül és kívül egyaránt a tiltakozásra a Tisza-kormány szerintük demokráciaellenes intézkedéseivel szemben. 

Az Országgyűlésben hétfőn zárószavazás lesz az Alaptörvény 17. módosításáról, amelynek főbb pontjai: 

• A javaslat értelmében az országgyűlési képviselők választásán nem lesz választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
• A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választ új államfőt.
• Az alkotmánybírák esetében visszahozzák a korábban alkalmazott életkorhatárt: az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. A módosítással a taláros testület több tagja távozni kényszerül. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül választhat új elnököt. Az Alkotmánybíróság hatásköre is változhat, amelyet újra kiterjesztenének a költségvetési és az adóügyekre.
• Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
• A módosítás lehetővé tenné az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a Kúria elnökének visszahívását a bírák kezdeményezésére.
• Csökkentenék azoknak a törvényeknek a számát, amelyek módosításához, elfogadásához kétharmados parlamenti többségre van szükség.
• Az előterjesztés hatályon kívül helyezné a közpénz fogalmának meghatározását, mivel a Tisza szerint annak tartalma a hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető, a fogalom tételes rögzítése pedig indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, továbbá korlátozta az információszabadság érvényesülését.
• Eltörölnék a Költségvetési Tanács vétójogát.
• A vármegyéket visszaneveznék megyékre.
• Az egységesebb rendészeti igazgatással indokolva megszüntetnék az Országgyűlési Őrséget.

Az Index beszámolója szerint Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy a Tisza Párt az Alaptörvény módosításával önkényuralmat épít. A Fidesz csütörtökön a Sándor-palotánál tüntetett #StopÖnkény felütéssel. A javaslat parlamenti vitájában a Mi Hazánk Mozgalom is több kritikát fogalmazott meg. A Tisza Párt és a kormány politikusai viszont hangsúlyozzák, az Alaptörvény újabb módosítása a jogállamiság és a demokrácia helyreállítását szolgálja.

Sulyok Tamás államfő hétfői közleményében hangsúlyozta: álláspontja szerint a köztársasági elnök alkotmányos hatáskörének gyakorlásába történő beavatkozási kísérlet – akár hamis állításokkal, fenyegetéssel vagy más eszközzel – a végrehajtó hatalom részéről súlyosan sérti az alkotmányos rendet.