A kormánykoalíció szétesése és újraalakulása, a koronavírus-járvány, a gazdasági buktatók és az új lehetőségek voltak a témái a Magyar Ifjúsági Értekezlet által megszervezett XIX. MIÉRT Akadémiának. A szakmai rendezvényt december 10-én és 11-én tartották meg a Bihar megyei Püspökfürdőn, ahol RMDSZ-es politikusok, hazai és nemzetközi szakértők elemezték a jelenleg zajló folyamatokat – számolt be keddi közleményében az ifjúsági szervezet.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) keddi közleménye szerint az Akadémia a legfontosabb szakmai rendezvénye, melyet az idei esztendőben a járványügyi előírásoknak megfelelően szűkebb létszámmal szervezték meg. A megnyitón Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, majd Kovács Péter, a Kós Károly Alapítvány alelnöke, Oltean Csongor MIÉRT-elnök és Tőtős Áron, a MIÉRT elnökhelyettese, az esemény főszervezője köszöntötte a területi ifjúsági szervezetek képviselőit.

A plenáris előadások közül kiemelendőnek számított Barna Gergő szociológus, az Erdélystat projektvezetőjének előadása, aki a jövő évi, romániai népszámlálásról és annak nagy tétjéről beszélt. Bár a magyarság súlya nem csökkent az elmúlt két évtizedben, kérdéses, hogy 2022-ben mekkora lesz a számaránya. Ez több szempontból is fontos kérdés, mondta a szakember, hiszen a romániai magyarság ezáltal harcolhat ki magának kisebbségi és nyelvhasználati jogokat, ugyanakkor számos pragmatikus tét is a levegőben áll: a jövő évi eredményektől függ a települések fejlesztése, illetve a családokkal, az oktatással és szociális helyzettel kapcsolatos szakpolitikák alakulása is.

A MIÉRT rendezvényének előadója volt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, aki a kormánykoalíció válságának körülményeiről, az új kihívásokról és az RMDSZ-nek a jelenlegi kormányban betöltött szerepéről is beszélt a fiataloknak. Cseke Attila fejlesztési miniszter olyan tervekről és megvalósított programokról számolt be, amelyekkel elsősorban a fiatalok itthon maradását célozzák. Eddig nagy előrelépést az országos szintű bölcsődeépítési program hozta, amely főleg a nagyvárosokban jellemző problémákra adott megoldást. Cseke elmondta, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nehéz olyan körülményeket teremteni, amelyekkel látványos és gyors előrehaladást lehet elérni, de az elmaradottabb régiók felzárkóztatásában fontos szerepe lesz például az Anghel Saligny-programnak is.

A gazdasági tényezőknél maradva: krízis, kockázat és eredményesség címszavakkal tartott előadást Dr. Szász Levente, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, aki főként a járvány okozta válságról mint lehetőségről beszélt. Interaktív prezentációjában nagy szerepet kapott a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor elnevezésű projekt, amellyel a járvány kezdete óta napi szinten követték az aktuális járványügyi folyamatokat. Ezt követően Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnökének szakmai bemutatója következett, ő a szabadpiaci körülményekről, majd a nemzetközi energiaválság következményeiről és a gyakorlati tudnivalókról számolt be. 

A következő előadások főként nemzetközi tekintetben értelmezték a válságkezelést. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő az Európai Unió ifjúságpolitikai prioritásairól beszélt, ilyen téren fontos kiemelni, hogy a 2022-es esztendő tematikus év lesz – ez pedig kiváló alkalom a tagállamok számára, hogy jobban népszerűsítsék és szélesebb körben alkalmazzák az ifjúságnak szánt programokat. Natalia Piotrowska, a bukaresti lengyel nagykövet-helyettest Közép-Európa és az Európai Unió viszonyáról lehetett kérdezni, de mélyebb betekintést adott a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válságról, illetve Oroszország és Ukrajna között kibontakozó konfliktushelyzetről is.

A főként gazdasági témákat körüljáró előadások után a személyes történetek kerültek előtérbe: a koronavírus-járvány alatt megjelenő érzelmi válságról, a segítségadás fontosságáról és az újrakezdésről Molnár Éva Kinga pszichológus tartott előadást. Végezetül két fiatal vállalkozó, Szabó Gergő és Csuzi Botond számolt be tapasztalatairól, akik elmondták: bár sok új helyzethez kellett alkalmazkodniuk vállalkozásuk működése érdekében, kellő rugalmassággal minden nehézséget le lehet küzdeni.

„A MIÉRT eleve több pilléren áll: fontos számunkra a fiataloknak való programok szervezése, továbbá az, hogy megmaradjon a remek kapcsolat köztünk és az RMDSZ között, a harmadik célkitűzésünk pedig a szakmaiság, a fiatalok fejlesztése. Ezen túl azért is tartom fontosnak az Akadémia létezését, mert ez a hétvége remek lehetőséget biztosít a részvevők számára, hogy megismerjék egymást, hiszen Szatmár megyétől egészen Fehér megyéig, Brassó megyétől Temes megyéig mindenhonnan képviselve van a magyarság. Az a tapasztalatunk, hogy évről évre cserélődnek az érdeklődők, akik úgy gondolják, fontos számukra az ifjúsági szférában, a közösségi ügyekben való résztvétel. Az Akadémia ehhez ad egyfajta fogódzót és támpontot” – mondta el Tőtős Áron, az Akadémia koordinátora.

Olteán Csongor, a MIÉRT elnöke kifejtette: „Nagyon sajnáltuk, hogy tavaly le kellett mondanunk erről a rendezvényről. Elképesztően hasznos és tartalmas volt minden előadás. A fiatalok szerették, érdeklődtek. Láttam rajtuk, hogy inspirálódnak az elhangzottak után, hiszen több kérdésükre is választ kaptak. Ez a legjobb érzés, amikor ilyent tapasztalhatunk. Ezért csináljuk az Akadémiát.”