A költségvetési kiadások 3,3 milliárd lejjel csökkennek az adminisztratív intézkedésekről szóló törvény alkalmazása nyomán.

Az adminisztratív intézkedések elfogadásáról, a közigazgatási-területi egységek pénzügyi kapacitásának növeléséről, valamint egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény alkalmazása következtében 2026-ban a költségvetési kiadások 3,367 milliárd lejjel csökkennek. A törvénytervezetet kedden este tették közzé a fejlesztési minisztérium (MDLPA) honlapján.

„A korábbi időszakban javasolt és megvitatott intézkedések támogatják a decentralizációt és a helyi hatóságok pénzügyi fenntarthatóságát, valamint hozzájárulnak a központi és helyi közigazgatás megerősítéséhez és a polgárok számára nyújtott közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez – nyilatkozta Cseke Attila fejlesztési miniszter a közlemény szerint.

„Mint ismeretes, 2025 második felében a helyi közigazgatási hatóságok társulási struktúráit konzultálták a javasolt intézkedésekről” – idézi Cseke Attilát az Agerpres hírügynökség.

A tervezet indokolása szerint a 2027–2030 közötti időszakban a költségvetési kiadások csökkenése évente mintegy 5,766 milliárd lej lesz, az ötéves átlag pedig 5,286 milliárd lejre tehető.

Tíz százalékkal csökkennek a személyi jellegű kiadások

A törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások. Az előírás nem érinti a közoktatási intézményeket. A jogszabályjavaslat szerint a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül a közintézmények átszervezésének le kell zárulnia.

A 10 százalékos kiadáscsökkentést a minisztériumoknál és alárendelt intézményeiknél kell végrehajtani; az egyes szervezeti egységeknél eltérő mértékű csökkentés is megengedett, ha intézményi szinten 10 százalékos a megtakarítás.

A tervezet szerint a személyi jellegű kiadások mérséklése több módszerrel is megvalósítható, például az álláshelyek számának csökkentésével, jogszerű elbocsátásokkal, egyes bérpótlékok lefaragásával vagy más, törvényes költségcsökkentő intézkedésekkel. Ha az alárendelt intézményeknél a megtakarítás meghaladja a tíz százalékot, a különbözet a minisztériumhoz kerül, amely azt később a felmerülő szükségleteknek megfelelően személyi jellegű kiadásokra fordíthatja.

A tervezet előírja azt is, hogy megtakarítások módozatairól kötelező egyeztetni a szakszervezetekkel vagy a munkavállalók képviselőivel. A pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezésekor már eleve a tíz százalékkal csökkentett személyi kiadásokkal számol majd a fő költségvetési intézmények esetében.

Növekszik a helyi költségvetési bevétel 

A jogszabálytervezet hozzájárul a helyi szintű költségvetési bevételek növeléséhez az épületekre, telkekre és közlekedési eszközökre kivetett adók adóalapjának pontosítása és kiterjesztése révén, hangsúlyozzák a közleményben.

Az engedély nélkül épített épületek esetében az adót öt évre 100%-osan megemelik, közzéteszik a hátralékmentes adófizetők listáját, ezzel ösztönözve az önkéntes jogkövetést. Ugyanakkor megszüntetik a fenntarthatatlannak ítélt adókedvezményeket, például a mezőgazdasági szövetkezetek kedvezményét, és a tartozásokat átruházzák szakosodott szervezetekre a behajtás hatékonyságának növelése érdekében.

Hatékonyabban gyűjtik be az adót 

A jogszabály az államigazgatás hatékonyságának növeléséhez is hozzájárul az alábbiak révén: a decentralizáció egyszerűsítése (bürokratikus lépések megszüntetése); rugalmasabb szabályozás az állami és a közigazgatási-területi egységek köz- és magántulajdonában lévő javak leltározására és átruházására; többéves és kompetenciaalapú értékelések bevezetése a köztisztviselők számára; valamint annak engedélyezése, hogy valaki részmunkaidőben két különböző hatóságnál dolgozhasson, ami rugalmasságot és hatékonyságot eredményez.

Ezzel egyidejűleg a törvény javítja az adóbevételek beszedését is azáltal, hogy 2026-tól kiterjeszti a végrehajtást a személyi asszisztensek juttatásaira és a minimális beilleszkedési jövedelemre (VMI), összekapcsolják az adórendszereket, és közzéteszik a természetes és jogi személy adósok listáit.

Az indokolás szerint a jogszabály megnövelt helyi autonómiát és ellenőrzést is biztosít, mivel a helyi hatóságok döntési jogkört kapnak a szerencsejátékok területén, lehetőséget nyernek kiegészítő helyi adók bevezetésére ezekre a tevékenységekre, kizárólagos véleményezési jogot kapnak a közbibliotékák szervezeti felépítésére vonatkozóan, valamint létrejön a Helyi Regenerációs Alap (a helyi bevételek legfeljebb 5%-áig).

A jogszabály a helyi és központi közigazgatás hatékonyabb működését, az adók és illetékek beszedésében érvényesülő társadalmi igazságosságot, valamint szigorúbb pénzügyi fegyelmet irányoz elő, összegeznek a közleményben.