Kozmutza Flóra speciális iskola: nehéz volt az elmúlt egy év, de végre visszatérhettek a diákok a tantermekbe
Kiss Csilla igazgatónővel arról beszélgettünk, hogy milyen volt az elmúlt év a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában, hogyan zajlott és milyen nehézségekkel járt a különleges törődést igénylő gyerekek online oktatása. A kutyaterápiáról is szó esett, amelyet idén vezettek be a tanintézményben, és rögtön mindenki nagy kedvence lett.
Egy évvel a világjárvány kitörése után Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter azzal a kéréssel fordul az egészségügyi tárcához, hogy forgatókönyvtől függetlenül váljék lehetővé a tantermi oktatás a különleges igényű diákok számára fenntartott iskolákban. A kérést akkor elutasították, elakadt az egészségügyi minisztériumnál, ám nemrég újra elővették a tervezetet, és az új egészségügyi miniszter beiktatása után néhány nappal alá is írta.
Jelenleg tehát a tavaszi vakáció vége óta a speciális oktatás teljes létszámmal működhet minden városban, és ez óriási segítség mindenki számára. „Mi jeleztük többször a tanfelügyelőség és minisztérium felé, hogy nálunk a távolságtartás meglenne, mivel kevés a gyerek és kis csoportokban, valamint egyénileg dolgozunk. Az elején elutasították ezt a kérésünket, ám végül úgy látszik, hogy ez a probléma is megoldódott, és meghallgatásra talált a kérésünk” – mondta Kiss Csilla, a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának igazgatónője.
Az iskola az egyedüli magyar tannyelvű, hallássérült gyerekek számára létrehozott intézmény, amely 125 éves múltra néz vissza. Diákjaik 18 megyéből érkeznek. A hallássérült gyerekek mellett oktatnak Kolozs megyei vagy a szomszédos megyékből származó értelmi fogyatékkal élő és autista gyermekeket.
A leginkább érzelmileg viselte meg a gyerekeket az elmúlt év
Az intézményvezető elmondta, nagyon nehéz volt az elmúlt egy év, mivel sok olyan kihívás elé állította őket, amivel azelőtt nem találkoztak, és érzelmileg nagyon megviselte a gyerekeket, hogy egyik napról a másikra teljesen megváltozott a megszokott életük. Mint mindegyik iskola, ekkor ők is átálltak az online oktatásra, ám az elején nem mindenkinek volt meg a megfelelő eszköze, és a gyerekek és tanárok kompetenciája sem volt megfelelő.
„A kollégák szerencsére nagyon gyorsan kiképezték magukat, és jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Bár sokan szkeptikusak voltak a gyerekeket illetően, ők is bebizonyították, hogy tudják használni az online platformokat, és nagyon gyorsan tanultak” – számolt be az igazgatónő, hozzátéve, hogy a diákok a szabályokat is nagyon hamar megtanulták.
Volt olyan gyerek is, akinek oktatási csomagot kellett küldeni, mivel nem volt internet, áram vagy technikai felszerelés otthon. Kiss Csilla szerint a végén olyan „csodák” is történtek, hogy néhány gyerek a szomszédtól kapott áramot, laptopot és internetet is, a „segítő kéz sokfelől érkezett”, és ennek nagyon örültek, mivel így ők is be tudtak kapcsolódni az online oktatásba. Az iskola emellett úgy szerzett még eszközöket, hogy egyrészt az átcsoportosított költségvetésből, másrészt adománypénzből is vásároltak, így végül mindenkinek tudtak biztosítani felszerelést.
A legtöbb terápiát nem lehetett online tartani
Kiss Csilla szerint megtettek mindent, amit lehetett, működött az online oktatás, de nem tudtak mindent az interneten keresztül megoldani. „Nem lehet olyan terápiákat biztosítani, amik itt a speciális eszközökkel felszerelt fejlesztőtermekben, szakemberek segítségével működnek. Itt gyakran egy gyerekkel két szakember is dolgozik, és ezt otthon nem lehetett megvalósítani” – magyarázta.
Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy a logopédiai terápia például működött, ám nagyon nehéz volt a siketekkel a beszédfejlesztést online térben megvalósítani. A halmozottan sérültekkel és az autista gyerekekkel többnyire akkor működtek a különböző terápiák, ha a szülő is partner volt, és ott tudott lenni a gyerek mellett.
Kiss Csilla elmondta: a gyógytornásznak meg kell fognia, meg kell mozgatnia a gyereket, amihez különleges eszköz kell. Mostanában úgynevezett multiszenzoros fejlesztéssel foglalkoznak, és az sem valósítható meg speciális eszköz nélkül. Több ilyen kabinetjük van, és sajnos azt az élményt, amit ezek biztosítanak, „nem lehet kiváltani az interneten” keresztül, így ezek egyáltalán nem tudtak működni.
A képességeket olyan szempontból tudták szinten tartani az oktatók, hogy gyakorolták az olvasást, a beszédet, vagy a matematikát. A halmozottan sérült gyerekeknél azonban nem ezeknek a fejlesztésén van a hangsúly, hanem inkább az érzékszerveiket, érzelmeiket, önellátást fejlesztik, így náluk sokkal nehezebb dolguk volt. Az igazgatónő szerint látszik, hogy lemaradások vannak, és nagyon megviselte a gyerekeket ez a periódus.
Felértékelődött a tanárok munkája a szülők szemében
Kiss Csillát arról is megkérdeztük, hogy a szülők hogyan vélekedtek az elmúlt évről, milyen kérésekkel, nehézségekkel fordultak hozzájuk. Mint fogalmazott, a hallássérült gyerekek jobban boldogultak, hamar megtanulták, hogyan kell bizonyos feladatokat megoldani, ám a többieknek feltétlenül szükségük volt a szülők segítségére. Emiatt nagyon nehéz volt a szülőknek, akiknek ott kellett lenniük a gyerekeik mellett, és egész nap figyelniük kellett rájuk.
„Én úgy érzem, hogy felértékelődött a tanárok munkája a szülők szemében, mivel nekik kellett több időt tölteniük a gyerekekkel. Több szülő is pozitívan beszélt arról, hogy milyen fantasztikus munkát végeznek a gyógypedagógusok, és érezték, hogy ezt nem tudják megcsinálni, mivel nincsenek erre kiképezve” – részletezte az igazgatónő. Hozzátette: akik először mentek tavaly iskolába, azoknak volt a legnehezebb, mivel a tanárok sem ismerték őket, és online kellett megismerkedni.
CSAK SAJÁT
Emellett online nem volt lehetőség felmérni a gyerekeket, felismerni a képességeiket, így nehezebb volt az oktatás is. Az iskola nem a hagyományos, hanem a speciális curriculum szerint működik, ahol a lényeg azon van, hogy a gyerek képességeinek a szintjéről indulnak, és fokozatosan azokat a kompetenciákat fejlesztik, amire nekik van szükségük.
A gyerekek és gyógypedagógusok már majdnem egy hete visszatérhettek az iskolákba. Kiss Csilla szerint most még az alkalmazkodási periódusban vannak, ám ő úgy érzi, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt egy év, mivel a megszerzett kompetenciákat a szemtől szembeni oktatásban is használják. „Többet használják a kollégák a digitális eszközöket és magasabb szinten is. Azok is elsajátították ezeket, akik addig elzárkóztak tőlük, mivel muszáj volt nekik. Az elején nem ment könnyen, de szerencsére minden osztályban volt egy-egy kolléga, aki meg tudta tanítani a többieknek” – idézte fel.
Idén elindult a kutyaterápia is, ami mindenki nagy kedvence
Az iskola idén pályázott kutyaterápia bevezetésére is, amiről az aligazgató, Péter Ildikó beszélt nekünk. Mint megtudtuk, az iskola négy gyógypedagógusa elvégezte a Babeş-Bolyai Tudományegyetem posztuniverzitáris képzést, amely során megtanulták a kutyaterápia alkalmazását a speciális igényű gyerekek esetében. Azóta minden feltételük adott ennek alkalmazására, ám még nincsen saját kutyája az iskolának, így egyelőre az egyik kolléga két ebét használják, akik több magyarországi és angliai kutyaterápiás képzésen is részt vettek.
A vakációban kezdték alkalmazni a kutyaterápiát, mivel úgy érezték, hogy nagyon nagy szükség van rá érzelmileg megerősíteni a gyerekeket. Péter Ildikó elmondta: a kutyaterápiát sokféle célra lehet használni, de ők az érzelmi intelligencia fejlesztését választották ki célként, mivel úgy tapasztalták, hogy a gyerekeknek nagyon nehezére esik kifejezni az érzelmeiket.
Kapcsolódó
„Ezzel elkerülhetjük a dühkitörést, az agresszivitást, és lehetőséget kapnak arra, hogy megtanulják azt, hogy másképpen is ki lehet fejezni ezeket az indulatokat, és ennek az a következménye, hogy a kommunikáció, az empátia egy magasabb szintre jut” – magyarázta.
A terápia a kisebbeknél 35 percet tart, a nagyobbaknál 50 perc egy ülés, és ezt mindig a gyerekek igényeihez igazítják. Az aligazgató szerint a kicsik minden alkalommal nagy izgalommal várják a kutyust, és olyan eset is volt, hogy valaki megbetegedett, de úgyis be akart menni az iskolába, mert aznap volt a „kutyás óra”. Úgy látják, hogy nagyon jót tesz ez a terápia, és egyértelműen segít a járvány miatt kialakult félelmek leküzdésében is.
_(1)_(2).jpg)
