Január 1-jétől jelentősen megemelkedhet Romániában az egy köbméter faanyag átlagos, úgynevezett referenciaára. A környezetvédelmi minisztérium által kezdeményezett sürgősségi kormányrendelet-tervezet szerint az érték a jelenlegi 164 lejről 272 lejre nőhet. A tervezet jelenleg nyilvános vitán van, elfogadását a kormány sürgősnek tartja, mivel a jelenleg érvényes referenciaár 2025. december 31-én hatályát veszti.

A minisztérium és a kormány álláspontja szerint az intézkedésnek nincs közvetlen hatása a lakosság által fizetett tűzifaárakra vagy a kereskedelmi forgalomban kapható faanyag árára. A referenciaár ugyanis nem piaci ár, hanem egy törvényben rögzített mutató, amelyet az állam számos jogi és pénzügyi számítás alapjául használ.

A Digi24 által elemzett hivatalos dokumentumok szerint az új referenciaár elfogadása elsősorban jogi szempontból elengedhetetlen. Amennyiben 2026 elejéig nem születik új szabályozás, jogszabályi vákuum alakulna ki, amely akadályozná az Erdőtörvénykönyv több fontos rendelkezésének alkalmazását. Ez különösen az illegális fakitermeléssel kapcsolatos ügyeket érintené, ahol a károk kiszámítása közvetlenül az átlagos faanyagárhoz kötődik.

A kormány indoklása szerint a szabályozás nem halasztható, mivel a referenciaérték lejártát követően nem lenne jogi alap a károk, bírságok és kártérítések meghatározására. A dokumentum hangsúlyozza: objektív, számszerűsíthető és a kormány akaratától független körülmény áll fenn, amely közérdeket veszélyeztet, ezért indokolt a sürgősségi eljárás.

Mit jelent az átlagos faanyagár?

Az egy köbméter faanyag átlagos ára – röviden PML – nem az az összeg, amelyet a lakosság a tűzifáért fizet, és nem is az üzletekben alkalmazott ár. Ez egy jogszabályban rögzített referenciaérték, amely számos állami számítás alapjául szolgál.

Ezt az értéket használják többek között: – az illegális fakitermelések esetén okozott károk kiszámítására; – annak eldöntésére, hogy egy jogsértés bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül-e; – az erdőalapból kivont területekhez kapcsolódó díjak és pénzügyi garanciák meghatározására; – az államnak fizetendő koncessziós és használati díjak kiszámítására; – az erdőtulajdonosokat megillető kártérítések és kompenzációk megállapítására.

A jelenleg érvényes, 164 lejes referenciaár 2017 óta van hatályban, és a vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag 2025 végéig alkalmazható.

Miért éppen 272 lej?

A minisztérium által benyújtott indokolás szerint az új referenciaárat az Erdőtörvénykönyvben rögzített számítási módszer alapján határozták meg. A törvény előírja, hogy az átlagos faanyagárat az elmúlt három év hivatalos statisztikai adatai alapján kell kiszámítani, az Országos  Statisztikai Intézet által közzétett számok felhasználásával.

A hivatalos adatok szerint 2022-ben az egy köbméter faanyag átlagára körülbelül 292 lej volt, 2023-ban megközelítette a 295 lejt, míg 2024-ben jelentős csökkenés következett be, az érték mintegy 227 lejre esett vissza. A három év átlaga 271,55 lej, amelyet a dokumentumokban 272 lejre kerekítettek.

Ez a jelenlegi referenciaárhoz képest 65,85 százalékos növekedést jelent. A minisztérium hangsúlyozza: az emelés nem politikai döntés eredménye, hanem a törvény által előírt képlet alkalmazásának következménye.

Több bevétel az államnak

Az átlagos faanyagár emelése automatikusan növeli az összes olyan összeget, amelyet ehhez a mutatóhoz kötnek. A dokumentumok szerint az állami költségvetés elsősorban az Országos Erdőgazdálkodási Hatóság, a Romsilva által fizetett koncessziós díjakon keresztül jut majd többletbevételhez.

A becslések alapján ezek a bevételek a 2024-es 1,34 millió lejről a következő években mintegy 2,23 millió lejre emelkednek, ami évente közel 885 ezer lej többletet jelent az állam számára.

Ugyanakkor azok a természetes és jogi személyek, akik ideiglenesen vagy véglegesen szeretnének területeket kivonni a nemzeti erdőalapból, magasabb díjakkal és pénzügyi garanciákkal szembesülnek majd, mivel ezeket is az új referenciaár alapján számolják újra.

A sürgősség oka: a jog alkalmazhatósága

A környezetvédelmi minisztérium szerint a legnagyobb kockázat nem a pénzügyi hatásokban, hanem a jogalkalmazás ellehetetlenülésében rejlik. Az Erdőtörvénykönyv számos ponton közvetlenül hivatkozik az átlagos faanyagárra, különösen az illegális fakitermelésekhez kapcsolódó károk és büntetések kiszámításakor.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében rámutatott: az illegális fakitermelésből származó károkat úgy számítják ki, hogy a kivágott fa mennyiségét megszorozzák a referenciaárral. Mivel ez az érték évek óta jóval a piaci ár alatt maradt, a hivatalosan megállapított károk is elmaradtak a valós veszteségektől.

Amennyiben 2026. január 1-jéig nem hagynak jóvá új referenciaárat, a hatóságok nem rendelkeznének jogi alappal ezekhez a számításokhoz, ami gyakorlatilag megbénítaná a törvény alkalmazását.

Kártérítések és állami tranzakciók

Az új, 272 lejes referenciaárat nemcsak a szankciók és díjak kiszámítására használják majd, hanem az erdőkben okozott károk értékelésére és a kártérítések megállapítására is. Ez különösen fontos azoknak az erdőtulajdonosoknak az esetében, akik védelmi rendeltetésű erdőkkel rendelkeznek, ahol a fakitermelés törvényileg tiltott. Számukra a kompenzációk az eddiginél reálisabb gazdasági alapra kerülhetnek.

Az átlagos faanyagár az állami tranzakciók során is meghatározó szerepet játszik, például akkor, amikor az állam erdőterületeket vásárol, cserél vagy adományként vesz át.

Ahhoz, hogy az új referenciaár hatályba lépjen, a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a kormánynak el kell fogadnia, majd a Hivatalos Közlönyben is közzé kell tenni. Amennyiben ez az év végéig megtörténik, a 272 lej/köbméteres átlagos faanyagár 2026. január 1-jétől válik alkalmazhatóvá.