A történelem állítólagos eltörlésére panaszkodik a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma. A magyarellenes kirohanásaikról is ismert szervezet szerint Sepsiszentgyörgyön a városvezetés a „kényelmetlen” szimbólumok eltüntetésén tevékenykedik. 

„Az Antal Árpád vezette polgármesteri hivatal döntése nyomán a napokban lebontották az egykori Bodoc Szállót, amelyet 1971–1972-ben építettek, és amely a város egyik legjellegzetesebb épülete volt” - írta a Facebookon közöltt állásfoglalásában a civil fórum, amely kifogásolja, hogy az épület 2014-es megvásárlása 745. Euróba került, a bontást költsége pedig meghaladta a 2,2 millió lejt.

A szervezet szerint a Bodoc/Bodok Szálló a román közigazgatás egyik fejezetét képviselte a városban, s ez „mélyen zavarta az RMDSZ-es vezetést”. A fórumosoknak az sem tetszik, hogy a szálloda helyére egy „úgynevezett multikulturális és ifjúsági központ” épül, amelyet a nyilvánosság előtt a teljes közösség számára hasznos projektként mutatnak be, „ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján szinte teljes mértékben a magyar kultúra támogatását fogja szolgálni”. 

Az ultranacionalisták szerint milliókat költenek az új épületre, a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házát viszont elhanyagolják, ráadásul – mint írják – a polgármesteri hivatal mindent megtesz, hogy „kisajátítsa” azt. „A város román közösségének nincs semmilyen rendezvény- vagy színházterme, ahol kulturális eseményeket, fesztiválokat vagy ünnepségeket tarthatna. Egyszerű kéréseket – például egy Mihai Eminescu-szobor felállítását a város központjában – pedig rendszeresen és minden ésszerű indok nélkül elutasítják” – sorolja kifogásait a civil fórum. A szervezet felszólítja a „helyi és országos hatóságokat”, hogy garantálják az egyenlő bánásmódot minden állampolgár számára, és „a közpénzből finanszírozott projektek valóban az egész közösséget szolgálják, ne csak egy részét.”

Kapcsolódó

Eltűnt a kommunista múlt jelképe: lebontották a sepsiszentgyörgyi Bodok szállót

A bontási munkálatok májusban kezdődtek, és egy kolozsvári szakcég egy óriásgép segítségével emeletről emeletre harapdálta ki a falakat.

arculat Bodok szálloda Sepsiszentgyörgy épületrombolás

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester június végi sajtótájékoztatóján arra emlékeztetett, hogy a Bodok szálló is része volt a háromszéki turisztikai vagyon privatizációjának, amelynek során a rendszerváltás után a közösség által épített ingatlanok többsége megyén kívüli kezekbe került. A városvezető rámutatott, hogy akik megvásárolták ezeket az ingatlanokat, nem működtették, nem fejlesztették, hanem elhanyagolták, lelakták és bezárták azokat. „A Bodok szálló esetében volt ugyan próbálkozás a kétezres évek közepén a tulajdonos részéről az épület felújítására, de ez végül félbemaradt” – tette hozzá. 

Antal Árpád elmondta, hogy amikor Elena Udrea volt a turisztikai miniszter, sikerült meggyőzni őt egy különadó bevezetéséről, amelyet olyan magántulajdonban lévő, elhanyagolt ingatlanokra vetettek ki, amelyeket a privatizáció után nem hasznosítottak. Ennek az adónak köszönhetően annyira eladósodott a sepsiszentgyörgyi szálloda tulajdonosa a város felé, hogy végül nem maradt más lehetősége, mint eladni azt az önkormányzatnak.

Városrendezési és történelmi jóvátétel

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat városrendezési és történelmi jóvátételként közelített a kérdéshez, és megvásárolta az épületet. Első körben uniós vagy más külső forrásokból próbálták volna felújítani, ám erre nem volt pályázati lehetőség. Ezt követően megpróbálták eladni a szálloda épületet, de nem akadt olyan befektető, aki megvásárolja és felújítja. Végül nem maradt más választás, mint a Bodok szálló lebontása, és hosszú távon valami új építése a helyére. Antal Árpád hangsúlyozta: a Bodok Szálló nem a város pozitív szimbóluma, hanem a kommunista rendszer városromboló agresszivitásának, az elnyomásnak, a történelmi épületek eltüntetésének jelképe. A Bodok szálló urbanisztikai szempontból nem adott hozzá a városhoz, inkább elvett belőle és mostani eltüntetésével egy régi seb gyógyulhat be.

Ami a Szakszervezetek Művelődési Házát illeti, 2014-ben készült kormánytervezet az ingatlan átadásáról, de azt az igazságügyi minisztérium nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy a szakszervezet is bele kell egyezzen, amit ez utóbbi nem tett meg. Ezután 2018-ban a Megyei Jogú Városok Országos Szövetsége fordult a kormányhoz, kérve, hogy rendezze az országban található szakszervezeti művelődési házak helyzetét. Akkor szembesültek azzal, hogy az országban 57 ilyen épület van, de négyféle tulajdonjogi helyzetben, ezért egyetlen rendelettel lehetetlen megoldani a problémát. Ezután 2020-ban a kormánykoalíció elé vitték az ügyet. Kiderült, hogy a pénzügyminisztérium leltári jegyzékében nem is szerepel a sepsiszentgyörgyi kultúrpalota. Ezt a helyi önkormányzat 2021-ben bejegyeztette a pénzügyminisztérium leltárába.

„Nem kell sok bizonyíték, hogy a szakszervezet nem jó gazdája az épületnek, ez alapján az állam megvonhatta volna a használati jogát, de az igazságügyi minisztérium ezúttal arra hivatkozott, ezt nem teheti meg, amíg a folyamatban levő tulajdonjogi per le nem zárul” – részletezte még tavaly a sziszifuszi folyamatot Antal Árpád, aki emlékeztetett, hogy az önkormányzat 2021-ben büntetőjogi feljelentést is tett.