Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül. Egyelőre viszont úgy tapasztalja, hogy „mindenki a saját buborékában él”.

A parlamentben nyilatkozó politikus szerdán elmondta, hogy a pártok kedden egyeztettek a rendkívüli ülésszakról, az elfogadásra váró törvénytervezetekről és a pénteki ülésnapról, amelyen három mezőgazdasági tárgyú tervezet kerül napirendre. Ezen a megbeszélésen a kormányalakítás kilátásairól is szó volt.

Kelemen szerint az egyik lehetőség egy év végéig működő átmeneti, széles többségű „fegyverszüneti” kormány lenne, amelyben a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) és az RMDSZ-nek is részt kellene vennie. A politikus úgy vélte, ezt a megoldást indokolják az orosz drónok sorozatos légtérsértései, a költségvetési problémák és az ország adósbesorolását értékelő hitelminősítők romániai jelenléte is – számolt be az Agerpres.

Másik lehetőségként az RMDSZ elnöke a Siegfried Mureşan miniszterelnök-jelölt köré szerveződő kisebbségi kormányt említette, amelynek beiktatásához szükség lenne a PSD szavazataira. A harmadik változat szerinte egy Sorin Grindeanu vezette, szintén kisebbségi kormány lenne, de ezt egyelőre a PNL nem támogatja.

„Negyedik változat nincs” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A politikus szerint a kormány összetételéről akkor lehet majd érdemben beszélni, ha az államfő miniszterelnök-jelöltet nevez meg. Kijelentette, hogy most egy legalább az év végéig tartó többségi kormány mellett érvelne, de ha ez nem lehetséges, Romániának akkor is teljes jogkörű kormányra van szüksége. „Az elmúlt napokban telefonon beszéltem Bolojan úrral. (...) Egyelőre úgy látom, hogy mindenki a saját buborékában él” – jegyezte meg,

Az RMDSZ elnöke szerint augusztusban nem valószínű a kormányalakítás, mert nehéz lesz összehívni a képviselőket és szenátorokat a parlamenti szünetben.

Kelemen ugyanakkor úgy vélte, a következő miniszterelnök-jelölésnél össze fog állni egy parlamenti többség. Ezt azzal indokolta, hogy senki nem akar előre hozott választást, amit az államfő kihirdethet, ha meghiúsul egy újabb kormányalakítási kísérlet.