„A forradalmat leverték ugyan, és sokszor temettek bennünket utána is, ám a remény lángját mégsem tudta senki kioltani a közösségünkből. Sem Trianon után, sem az impériumváltást követő években vagy a kommunista időszakban, sem pedig a rendszerváltás után” – fogalmazta meg március 15-i üzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A magyar nemzeti ünnepre írt gondolatait az RMDSZ sajtószolgálata tette közzé, és az alábbiakban közöljük.

Tisztelt Honfitársaim!

Március 15-én minden évben ünnepelni gyűlünk össze. Ezen a napon megemlékezünk a hőseinkről, és számot vetünk a szabadságunk állapotával. Bár ugyanezt tesszük immár 176 éve, a forradalom és szabadságharc története mégsem csorbul. Nem lesz kevesebb vagy unalmasabb, nem megy ki a divatból. Épp ellenkezőleg: új utakat nyit meg előttünk, és új támpontokat szolgáltat az előttünk álló kihívásokhoz.

Kihívásból ma sincs kevés. Borús időket élünk, nem messze tőlünk véres háború zajlik, az egyik válság a másikat követi, a világ átalakulóban van. Mindannyian tapasztaljuk, hogy Európa évtizedek óta nem volt ilyen nehéz helyzetben.

Ezekben a történelmi időkben állunk négy sorsdöntő választás előtt, amelyek egy évtizedre eldöntik jövőnket. Történelmi idők történelmi választásai ezek egytől-egyig, ahol van esélyünk változtatni a tágabb és a szűkebb világunkban: az Európai Unióban és itthon, Romániában is.

1849 tavaszán, amikor a szabadságharc ügye már korántsem látszott felhőtlennek, azt írta egy versében Petőfi Sándor, hogy „Bizony mondom, hogy győz most a magyar, / Habár ég s föld ellenkezőt akar!”

Idén is ezek a sorok adjanak számunkra erőt. Arra emlékeztessenek, hogy a forradalmat leverték ugyan, és sokszor temettek bennünket utána is, ám a remény lángját mégsem tudta senki kioltani a közösségünkből. Sem Trianon után, sem az impériumváltást követő években vagy a kommunista időszakban, sem pedig a rendszerváltás után. Mi, magyarok mindig képesek voltunk talpra állni, és tovább írni közös és sikeres történetünket!

Június 9-én minden magyar tud tenni – és kell tennie azért, hogy a közösségünknek továbbra is legyen hangja Európában és ereje Erdélyben. Hogy ki tudjunk állni a magyarokért és közösségi jogainkért Brüsszelben, és együtt képesek legyünk tovább építeni Erdélyt, fejleszteni városainkat és falvainkat, küzdeni azért, hogy a magyar családok, intézményeink, vállalkozásaink és gazdáink támogatást kapjanak.

Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és újra belevágunk a saját küzdelmünkbe.

2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!