A parajdi sóvállalat és a vízügy közösen felelős, együtt és a hamarabb kellett volna lépniük, hogy megelőzzék a katasztrófát, ugyanakkor a sóipari társaság felelőssége abban a tekintetben is tagadhatatlan, hogy bár profitja volt, nem fordított vissza belőle biztonsági intézkedésekre – jelentette ki Kelemen Hunor a Kossuth Rádióban szerda reggel. Az RMDSZ elnöke szerint a turizmus tekintetében mindenképp meg kell találni a továbblépés lehetőségét Parajdon, újra vonzóvá kell Sóvidéket.

„Parajdon a kárfelmérés, kármentés az első számú feladat, és olyan forgatókönyveknek a szakemberek általi pontos leírása, amelyek a legrosszabb forgatókönyvtől a legjobbig olyan változatokat tesznek az asztalra, amely alapján lehet dönteni” – mondta Kelemen Hunor szerda reggel a Kossuth Rádióban.

Megismételte, a szakértői vizsgálatok nyomán derül majd ki, mennyi menthető a bányából, hangsúlyozva, hogy az emberi életek megmentése a legfontosabb. Kiemelte, a turizmus tekintetében meg kell találni a továbblépés lehetőségét: „hogyan, milyen desztinációval lehet Parajdot, Sóvidéket turisztikailag ismét vonzóvá tenni”.

Ugyanakkor nem elhanyagolandó kérdés a felelősök megkeresése, a felelősségre vonás, hiszen tudták, hogy van egy nagyon komoly probléma, tavaly tavasszal több mint egy hónapra le volt zárva a bánya, és „volt több mint egy éve a vállalatnak, hogy kezelje a gondokat, és nem tette meg” – szögezte le.

Kérdésre elmondta, az a terv, amit idén tavasszal kezdtek volna el, de az esőzések megakadályozták a kivitelezést, arról szólt, hogy a Korond-pataka medrét és az alját teljesen elszigetelik, hogy ne folyjon be a bányába a víz. „Ez volt az a terv, amit a tavaly óta készítgetnek, nagyon lassan haladtak, elakadtak, hol a vízügy akadályozta, hol a vállalat önmagát, de ez már nem egy kivitelezhető terv. Most az a megoldás, hogy el kell terelni a patakot, és fent olyan ideiglenes vízgyűjtőt kialakítani, amelynek a gátjai felfogják az esőzéskor lezúduló vizet. Ez lett volna korábban is a megoldás” – fejtette ki.

Hogy ki a felelős, erre a kérdésre elmondta, a bányavállalat és a vízügy együttes hatásköre lett volna intézkedni, de ők máig egymásra hárítják a felelősséget, „ami elfogadhatatlan”.

„Itt együtt kellett volna lépniük, gyorsan kellett volna lépniük, és segítséget kellett volna kérniük korábban a kormánytól. Segítséget nagyon későn kértek. Másrészt, miközben a sóvállalatnak évek óta nagy profitja van, ebből nem fordított vissza biztonsági intézkedésekre, ez ma már határozottan állítható” – mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke elmondta, az első lépés: a munkálatok az édesvíz befolyásának megállítására a bányába a víz elvezetése által elkezdődött, de hossszú távú megoldás kell, akár menthető a bánya, akár nem. Megismételte, szakértők szerint a régi bánya beomlása és annak nyomán egy szőkőár kialakulása nem valószínű, inkább a lassú omlásokra számíthatunk, ahogy jelenleg is történik. Kiemelte, foglalkozni kell a környezeti hatásokkal is, hiszen a talajvízbe be fog szivárogni a sós víz, és a Kis-Küküllő vizét szennyezni fogja. Hogy mennyi ideig, abban eltérnek a szakértői vélemények, de lehet több év is.

A háromszéki áradások kapcsán elmondta, ami most történt és ami időnként előfordul, az a hatvanas-hetvenes évek vízelvezetési, mederszabáyozási rendszerének a következménye, újra kellett az egészet gondolni. A pozitívum, hogy Háromszék nem szenvedett olyan maradandó károkat, mint Parajd.

Kapcsolódó

„Egy élet munkája veszett el” – Mindig azt mondták, még van idő megmenteni a sóbányát

35 éven át dolgozott a sóbányánál, úgy hiszi, még van remény, hogy megmentsék azt, és ez ad egy kis kapaszkodót a mindennapokban. 

Parajd sóbánya Parajd interjú sóbánya turizmus

(Nyitókép forrása: Agerpres)