A legutóbbi német javaslat a kétsebességű Európai Unióról nem új találmány. Legutóbb az egykori főbiztos, a luxemburgi Jean-Claude Juncker vetette fel ezt, teljesen más világpolitikai valóságban – írja közösségi oldalán Kelemen Hunor RMDSZ elnök.

Közölte, „ma a német javaslattal nem az a legnagyobb gond, hogy Berlin önkényesen válogatja a résztvevőket és a szereplőket, vagy hogy a kiváltságosok között nincs jelen Románia. Az igazi probléma ezzel a javaslattal az, hogy nem egy erősebb Európai Uniót fog eredményezni, amelyre majd odafigyel a világ, hanem egy sokkal gyengébb és megosztottabb uniót szül, amelyre senki sem lesz kíváncsi”.

„Megkockáztatom: ez a kezdeményezés az Európai Unió végének kezdete”

Kinek jó ez a mai, átalakuló világrendben? Biztosan jó Moszkvának, különösen tetszik majd Pekingnek, és Washingtonban sem fognak krokodilkönnyeket hullatni értünk. Kinek biztosan nem jó? Az EU tagállamainak, és úgy általában az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó államoknak – írja bejegyzésében a szövetségi elnök.

„Számomra az egyik kérdés – még ha sokakat bosszantani is fogok ezzel – az, hogy mi történt az elmúlt 15–20 évben a német politikával, amely nemcsak Németország, hanem az egész unió számára is meghatározó volt az elmúlt bő másfél évtizedben az összes nagy, fontos kérdésben. Mára viszont kiderült, hogy ezek közül mindegyik kudarccal végződött.

Nézzünk közülük néhányat. Az illegális migrációs válság kezelése – illetve félrekezelése. Angela Merkel diktálta az irányt és a tempót. Kevesen mondtak nemet, és ma már maguk a németek is belátják, hogy az egész úgy rossz, ahogy van. Persze megoldás ma sincs, csak állandó maszatolás.

Ugyancsak csődöt mondott a megújuló energiákra épített, erőltetett zöldátállás, ezért a korábbi célokat és határidőket módosítani kellett.

Közben Németország nem lett a megújuló energia exportőre, sőt: a nukleáris erőművek bezárása után jelentős importra szorul – de az legalább többe kerül. Ennek a politikának nem mellékes hatása az Európai Unió gazdasági versenyképességének az agyonverése.

Ki érti a németeket, amikor feladták a belső égésű motorok gyártásában meglévő, behozhatatlan előnyüket egy olyan technológia javára – az elektromos autók gyártására –, ahol a németeknek és az európai autóiparnak behozhatatlan hátránya van?

A sort hosszan folytathatnám számtalan olyan kérdéssel, amelyekben az Ursula von der Leyen vezette Bizottság agresszíven próbált fellépni, gyakran túllépve a maastrichti szerződés által kiszabott határokat, és fikarcnyit sem figyelve a tagállamok társadalmainak hagyományaira és tűrőképességére” – részletezi Kelemen Hunor.

Szerinte, Romániának ebben a helyzetben nagyon gyorsan partnereket kell keresnie, szövetségeket kell kötnie az unió tagállamaival, és velük együtt kezdeményeznie egy teljes, széles körű vitát minden tagállam részvételével az Európai Unióról és a közös jövőről.

„Az utolsó órában vagyunk, de még van egy kis idő. Az orosz–ukrán háború lezárásában – ahogy azt a legutóbbi amerikai–ukrán–orosz tárgyalás is mutatja – ránk, az Európai Unióra semmi szükség nincs. Ez le fog zajlani nélkülünk is, az EU nélkül is” – teszi hozzá.