Következetes állatvédőként érzi úgy, meg kell akadályozni a törvénymódosítást, mely tiltaná a háztáji gazdaságokban tartott kutyák folyamatos láncon tartását, mondta el a Maszolnak Forró Béla, a Székely Kutya Klub elnöke, a kézdivásárhelyi kutyamenhely vezetője. Szerinte ez azt eredményezné, hogy százával kellene elaltatni az ebeket. Úgy véli, inkább szigorítani kellene a meglevő törvényekre vonatkozó bírságokat.

Kifejtette, a tervezetben megfogalmazott szándék az, hogy az állatok életkörülményeit javítsák, de a kezdeményezők egyáltalán nem számolnak a következményekkel, melyek közül az a legsúlyosabb, hogy a menhelyek működtetői rá lennének kényszerítve, hogy országszerte százával altassák el az utcára kikerülő ebeket.

„Ezt a módosítást le kell állítani. Az állatvédelmi törvény jobbítására folyamatosan szükség van, de nem lehet meggondolatlanul, a »szekeret a lovak elé kötve«, megváltoztatni a jogszabályt. A következmények súlyosak lehetnek, rengeteg árthatnak” – részletezte a menhely vezetője.

Forró Béla a háromszéki parlamenti képviselőkkel is ismertette érveit, meggyőzve őket, hogy próbálják megakadályozni a tervezet elfogadását.

Megtiltanák a kutyák folyamatos láncon tartását

Mint megírtuk, augusztusban a Fiatal Emberek Pártja (POT) egyik politikusa iktatta a törvénytervezetet a Szenátusban, melynek értelmében egy kutyát naponta legfeljebb két órán át szabad láncon tartani. A szabály megszegése miatt pénzbírságot róhatnak ki a hatóságok, de ha valaki többször megszegi, akár szabadságvesztésre is ítélhetik. A cél az állatok jólétének biztosítása, de a civil szervezetek szerint a szigorítás csak akkor ér valamit, ha be is tartatják azt.

A tervezet szerint a kutyák rögzített láncon való tartása csak kivételes esetekben, maximum napi két órán át lenne megengedett. Abban az időszakban pedig kötelező biztosítani számukra az ivóvizet és táplálékot. A jogszabály-tervezetben foglaltak szerint a nagytestű ebek számára legalább 8 négyzetméteres kennelt kellene kialakítani, benne hőszigetelt kutyaházzal és megfelelő vízelvezető rendszerrel.

A tervezet értelmében 1000 és 5000 lej közötti pénzbírságra számíthatnak azok, akik megszegik a törvényben foglaltakat. Ismételt szabálysértés esetén bűncselekménynek minősülhet a tett, amely akár börtönbüntetéssel is járhat. Az állatvédők már akkor arra figyelmeztetnek, hogy a törvény önmagában nem elegendő.

„Valóban szükség van törvénymódosításra, de legalább ennyire fontos a megfelelő ellenőrzés és bírságolás. Ha ez elmarad, a jogszabály csak papíron létezik, az állatok pedig továbbra sem kapják meg a védelmet, amit megérdemelnek” – fogalmazott augusztusban Iulia Zamfirescu állatvédő aktivista.

Kivitelezhetetlen szabályok a tervezetben

A kutyák életkörülményeit csak abban az esetben javítaná ez a módosítás, ha az ország fel lenne készülve a betartására, szögezte le Forró Béla. Hozzátette, meglátása szerint, húsz év múlva sem biztos, hogy bekövetkezik a szemléletváltás, és olyan körülmények lesznek Romániában, hogy ezt a tiltást súlyos következmények nélkül be lehetne vezetni.

Jelenleg az a helyzet, hogy országos szinten a kutyák több mint 70 százaléka nincs ivartalanítva, több mint 65 százaléka nincs mikrocsipezve, és ami még súlyosabb, Romániában a magánterületek 95 százaléka nem alkalmas arra, hogy egy kutyát benn lehessen tartani, így fennáll a veszélye, hogy rengeteg eb kontrollálatlanul kikerül közterületre.

Másrészt a tervezetben az is szerepel, hogy kötelező kennelt építeni a kutyának, ám ezt Forró Béla a valóságtól elrugaszkodottnak, kivitelezhetetlennek tartja. „A többség nem áldoz 40 lejt arra, hogy a kötelező mikrocsipet beültesse a kutyába, nem életszerű, hogy kétezer lejes kennelt építsen, annál is inkább, hogy az urbanisztikai szabályok értelmében erre még az építkezési engedélyt is ki kell váltani” – érvelt az állatvédő szervezet vezetője.

Tapasztalatai szerint, általában a hazai polgárok a tiltásnak engedelmeskednek, tehát ha azt mondják nekik, tilos a kutyát láncon tartani, elengedik az ebet, ám a kötelezettségeket gyakran figyelmen kívül hagyják, így azt is, hogy kennelt kellene építsenek. Erre az lesz az ellenérv, hogy nincs rá pénzük, előlegezte meg Forró Béla.

Kapcsolódó

Börtönbe kerülhetnek a kutyatulajdonosok, akik állandóan láncon tartják az ebet

Egy kutyát naponta legfeljebb két órán át szabad láncon tartani. Az állatvédők szerint a törvényjavaslat jó, de be is kell tartatni a szabályokat.

állatvédelem kutyatartás szigorítás törvénytervezet

Több más szempontra is felhívta a figyelmet, amiért a tervezet kivitelezhetetlen. Az szerepel a javaslatban, hogy naponta legtöbb két órán át lehet láncra verve tartani az ebet, ám ezt lehetetlen ellenőrizni, hiszen senki nem fog nyilvántartást vezetni arról, mikor kötötte meg, és mikor engedte el a kutyáját.

Másrészt például a pásztorok nem fogják sem megkötni, sem kennelbe zárni a kutyáikat, hiszen akkor nem tudnának védekezni a vadtámadások ellen, holott a jogszabály kivétel nélkül mindenkire érvényes kellene legyen.

Katasztrofális következmények lehetnek

Mivel a hazai háztáji gazdaságok többsége nincs rendesen bekerítve, nem tudják szavatolni, hogy a kutyák nem kerülnek ki az utcára, hívta fel a figyelmet Forró Béla. Kifejtette, a kutyák visszamennek a gazdához élelemért, de közben az utcán, a szomszédoknál kóborolnak, ez veszélyes a közbiztonságra, és fennáll a kockázata, hogy meredeken megugrik a szaporulat, egyre több lesz a kutyakölyök.

A jelenlegi törvény értelmében az önkormányzatok kell szerződéseket kössenek szolgáltatóval az utcán kóborló ebek begyűjtésére, ezek a kutyák menhelyre kerülnek. Kézdivásárhelyen például olajozottan működik a rendszer, a 110 férőhelyes menhelyen jelenleg 42 kutya van, és a város, a környező települések utcáin nincsenek kóbor ebek. „Ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy rendet tartunk, beazonosítjuk a gazdákat, ha egy kutya elkóborol, rövid idő alatt visszavisszük” – magyarázta a menhely vezetője.

Ha viszont sok kutya kikerül a közterületre, továbbra is kötelesek lesznek befogni azokat, és rövid idő alatt leterhelődnek a menhelyek, majd nem lesz más megoldás, mint elaltatni az ebeket.

„Ha ezt a módosítást elfogadják, felfüggesztjük a menhely működtetését, nem vállalom, amire rákényszerítenének, hogy tömegesen elaltassuk a kutyákat. A szándék, hogy biztosítsák az állatok jóllétét, de ez kegyetlenül visszaüt” – mondta Forró Béla. Arra is rámutatott, hogy amíg a zsúfolt menhelyeken nem lesz szabad hely, a kutyák kontrollálatlanul kóborolnak az utcákon, veszélyeztetve az emberek testi épségét.

Szigorítani kellene a meglevő törvényekre vonatkozó bírságokat!

Tizenöt év alatt történtek előrelépések, de a probléma gyökerét nem sikerült orvosolni, mutatott rá a Székely Kutya Klub elnöke. Meglátása szerint, kötelezni kell a gazdákat, hogy a kerítésen belül tartsák, mikrocsipezzék, és ivartalanítsák a kutyákat.

„Mindenki meg kell értse, hogy ez közösségi érdek, az emberek kell vállalják a felelősséget az állataikért” – szögezte le. Az egyetlen ésszerű megoldás, ha minden kutyának megpróbálják beazonosítani a „tartóját”, felszólítást, bírságot kap a hatóságoktól, míg mindenki megtanulja, hogy a kutyát felelősségteljesen a kapun belül tartja, mikrocsipezi, beoltatja, ivartalanítja.

Kézdivásárhelyen és környékén igyekeznek hatékonyan fellépni, az állatrendőrséggel, az állami és a helyi rendőrséggel karöltve kötelezni az ebtartókat a törvény betartására. Így is sok esetben tehetetlenek, mert kiszabják az 50 lejes bírságot, de annak nincs eléggé elriasztó hatása. Sok gazda nemtörődöm módon hagyja a kutyáját az utcán kóborolni, ha tíz alkalomból egyszer tetten érik, szemrebbenés nélkül kifizeti az ötven lejes bírságot, és minden marad a régiben. A 61/1991-es törvényben előírt bírságot kellene megemelni, talán kétezer lejes büntetés esetén jobban vigyáznak a kutyákra, véli Forró Béla.

Rámutatott, a németek, az osztrákok, az angolok sem „civilizáltabbak” mint a hazai polgárok, de ott szigorúan betartatják a törvényeket, és olyan mértékű büntetések vannak, hogy ötször is meggondolják, mit lépnek. Inkább figyelmesen elolvassák az ebtartásra vonatkozó szabályokat, és betűről-betűre betartják, nem kockáztatják az óriási bírságot. „Ezekben az országokban be lehet vezetni a kutyák láncon tartására vonatkozó tiltást, Románia azonban nem áll készen erre. Hatalmas szemléletváltásra, a körülmények javulására lesz szükség, hogy ezt meg lehessen lépni” – szögezte le Forró Béla.

Hozzátette, állatbarátként nagyon fontosnak tartja az állatok jólétét, de ennél is fontosabbnak az emberek testi épségét és biztonságát. Másrészt inkább tartsák kontroll alatt a kutyát, mintsem kényszerű altatásban végezze.