A tavalyhoz képest javultak az idei próbavizsgák eredményei mind a nyolcadikosok, mind az érettségire készülő diákok esetében. Egyetlen kivételt a matematika jelent: a próba-képességvizsgán 7 százalékponttal kevesebben értek el 5-ösnél nagyobb jegyet, mint egy évvel korábban.

Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Maszol megkeresésére hangsúlyozta: „butaság lenne”, ha a diákok és a tanárok a kedvező eredményekből azt a következtetést vonnák le, hogy már megfelelően felkészültek, és „nyugodtan hátradőlhetnek és megpihenhetnek”.

Mint fogalmazott, „ez nem garancia, hanem egy kiindulópont a további felkészüléshez”, a legfontosabb pedig az, hogy „végigbeszéljék, elemzzék a próbavizsgák eredményeit, és beazonosítsák a hiányosságokat”.

Jobb eredmények szinte minden tantárgyból

A nyolcadikosok idei próbavizsgáján román nyelvből a diákok 70 százaléka szerzett átmenő vagy annál jobb jegyet, matematikából 65 százalékuk, anyanyelvből pedig közel 87 százalékuk. Egy évvel korábban román nyelv és irodalomból 64 százalék, matematikából közel 72 százalék, anyanyelvből pedig 89,16 százalék érte el az 5-ös vagy annál magasabb osztályzatot.

Az érettségi előtt állók esetében is javulás figyelhető meg. Román nyelv és irodalomból mintegy tíz százalékkal nőtt az átmenési arány: idén 77,23 százalék ért el legalább 5-öst, szemben a tavalyi 66,84 százalékkal. A szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematika vagy történelem) 64,48 százalék (2025-ben 63,28%), a választható tantárgyból 73,69 százalék (2025-ben 69,46%), anyanyelvből pedig 86,56 százalék (2025-ben 82,5%) volt ez az arány.

A dolgozatok az iskolákban maradtak, ahol a diákok vizsgáztak, és a szaktanárok hozzáférhetnek ezekhez. Az iskolavezetés a minisztérium által küldött értékelési jegyzőkönyveket is a pedagógusok rendelkezésére bocsátja, hogy a diákok megtekinthessék a munkáikat.

Azt kérik számon, amit megtanítottak

Kallós Zoltán hangsúlyozta, nem szerencsés különböző évfolyamok eredményeit közvetlenül összehasonlítani, de a nagyszámú minta reprezentatív lehet. „Másak a gyerekek, másak a tételek, de természetesen a nagyszámú mintán reprezentatív lehet az összehasonlítás” – fejtette ki.

Hozzátette: a javuló eredmények azt mutatják, hogy a felkészítés és a felkészülés, a diákok és a tanárok hozzáállása megfelelő. Ugyanakkor rámutatott, fontos szempont, hogy a tételek nem egyszerűsödnek, hanem a tananyagot tükrözik, hiszen a tételsort pontosan a tanterv alapján kell összeállítani.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy hat-nyolc évvel ezelőtt még problémát jelentett, hogy „egy dolgot tanítottak, és azt másként kérték számon a vizsgákon”. Ez mára megváltozott, az elmúlt években sikerült ezeket a hibákat kijavítani.

Kapcsolódó

Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény készült a VIII. osztályos vizsgára készülőknek

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös projektjeként elkészült a román nyelv és irodalom segédanyag a VIII. osztályos országos vizsgára készülő magyar diákok számára.

képességvizsga nyolcadikosok RMDSZ Communitas Alapítvány felkészítő

Az eredmények javulásában szerepet játszanak a felkészítő anyagok is, hívta fel a figyelmet az államtitkár. Emlékezetett, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös projektjeként korábban elkészült a román nyelv és irodalom érettségi segédanyaga, idén pedig a nyolcadikos magyar diákok is kaptak tesztgyűjteményt. A kiadvány 30 vizsgajellegű feladatsort, részletes javítókulcsot, valamint fogalmazásmintákat és kidolgozott érveléseket tartalmaz.

„Ez nem azt a célt szolgálja, hogy a diákok mechanikusan tanuljanak – hangsúlyozta Kallós Zoltán–, hanem az a cél, hogy a tétel szerkezetével, a követelményrendszerrel megismerkedjenek, és ez ne okozzon számukra gondot és fejtörést”. Hozzátette: külön előny, hogy ezeket az anyagokat az a testület hagyta jóvá, amely a vizsgatételeket is összeállítja, így összhangban van a tételszerkesztők elvárásaival.

Nem rangsorolásra szolgál a próbavizsga

Az államtitkár bízik abban, hogy a pozitív tendencia folytatódik, és a diákok az éles vizsgákon is jól teljesítenek. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett: „butaság lenne” azt hinni, hogy a jó próbavizsga-eredmények elegendők.

„Ez nem garancia, hanem kiindulópont” – mondta, kiemelve, hogy a hangsúly az eredmények közös elemzésén van. A digitális javítási rendszernek köszönhetően ma már nem a saját tanárok értékelik a dolgozatokat, így objektívebb visszajelzés születik. „Ez arról szól, hogy értesüljenek az eredményekről, lássák, hol tartanak. Nem pedig arról, hogy rangsorolják a tanintézményeket vagy a diákokat” – részletezte.

Emlékeztetett, hogy a próbavizsga jegyei nem kerülnek be kötelezően a naplóba, csak akkor, ha a diák ezt szeretné, mert úgy érzi, hogy segíti, ösztönzi.

„A régi praktikákat elhagytuk, nem helyezünk plusz nyomást a diákokra, nem rémisztgetjük őket. Nem az a cél, hogy kényszerrel teljesítsenek, hanem hogy felmérjék, hol tartanak a felkészülésben” – összegzett a szakpolitikus.

„Városi legenda”, hogy nehezebb a próba, mint a vizsga

Kallós Zoltán kitért arra az elterjedt vélekedésre is, miszerint a próbavizsgák tételei nehezebbek lennének az éles vizsgákénál. Szerinte ezt nem lehet objektíven megítélni.
„Mindenkinek az az egyszerű, amit tud” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vizsgák után mindig születnek vélemények a nehézségi szintről, de ezek nem szolgálhatnak biztos alapul.

„Téves megközelítés lenne abból kiindulni, hogy a próbavizsga nehezebb, és akkor az éles vizsga majd könnyebb lesz. Ez városi legenda” – figyelmeztetett. Hangsúlyozta, azt biztosan tudja, hogy a tételeket nem úgy állítják össze, hogy szándékosan nehezebb feladatokkal „teszik próbára” a diákokat a próbavizsgán.

Arra intette a diákokat és a szülőket, hogy ne számítsanak automatikus jegyjavulásra: „ne abból induljanak ki, hogy ha a próbán 7-esre értékelték a dolgozatomat, akkor élesben két jeggyel jobbat kapok”.

A legfontosabb szerinte továbbra is az, hogy a pedagógusok és a diákok „beszéljék át a tételt, a megoldásokat”, és a hátralévő időben célzottan, hatékonyan készüljenek.