Románia öt másik tagállam mellett szerepel egy, több civil szervezet által készített és az Európai Unió által finanszírozott jelentésben, amely kimutatja, hogy több százmillió eurónyi uniós forrást olyan projektekre költöttek, amelyek megsértik a marginalizált közösségek – például a romák, fogyatékkal élő gyermekek és menedékkérők – alapvető jogait. Romániát a fogyatékkal élő gyerekeknek működtetett központok és a szegregált roma osztályok miatt említi a jelentés.

A The Guardian által idézett jelentést a Bridge EU és nyolc civil szervezet készítette, 63 projektet vizsgáltak hat különböző országban. Ezek összesen több mint 1 milliárd eurónyi uniós támogatásban részesültek, a projektek pedig hozzájárultak a marginalizált közösségek, például a romák, fogyatékossággal élő gyermekek és menedékkérők diszkriminációjához és szegregációjához. A jelentés szerint a visszaélés az alapvető jogok „alacsony szintű megértését” tükrözi az uniós tagállamokban és intézményekben.

A jelentés szerint például:

• Romániában egy fogyatékkal élő gyermekek számára létrehozott intézmény 2,5 millió eurót kapott, annak ellenére, hogy e gyerekeket inkább családjaikban kellett volna támogatni.
• Egy másik romániai projektben a romáknak a város szélére, elszigetelten építettek konténerházakat, amelyek nem felelnek meg az alapvető lakhatási és higiéniai normáknak.
• Görögországban elszigetelt helyszíneken létesítettek alacsony színvonalú menekültbefogadó központokat, és egy speciális iskolahálózatot finanszíroztak, ami tovább szegregálja a fogyatékkal élő gyerekeket.

Bár a jelentés hat országra összpontosított, az elemzés készítői szerint hasonló projektek valószínűleg az egész EU-ban elterjedtek. „Ez valóban csak a jéghegy csúcsa” – mondta Ines Bulic, a Független Életvitel Európai Hálózatának (European Network on Independent Living) képviselője, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy az európai polgárok által biztosított forrásokat olyan közösségek diszkriminációjának és szegregációjának fokozására használhatták fel, amelyek amúgy is a leginkább marginalizáltak közé tartoznak az unióban.

„Amit mi szeretnénk, az a befogadó oktatásba való befektetés, amelyre az egész EU-ban nagy szükség van, például akadálymentesített iskolákba, támogató tanárokba és egyéb szolgáltatásokba való befektetés, amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy általános iskolákba járhassanak” – mondta Ines Bulic. 

Az Európai Bizottság reagálásában kijelentette, hogy nem támogatnak olyan projekteket, amelyek nem tisztelik az alapjogokat, és ha visszaélést észlelnek, visszavonják a támogatást. A Bizottság ugyanakkor a tagállamok felelősségére is utalt, mivel ezekben az esetekben az uniós pénzek felhasználása megosztott irányítás alatt történik.

A jelentés készítői azt is hangsúlyozták, hogy az uniós költségvetés következő ciklusának tervezése előtt akarták nyilvánosságra hozni a jelentésüket, és hogy a marginalizált közösségek képviselőinek nagyobb beleszólást kellene kapniuk a döntéshozatalba.