Európa legnagyobb humanitárius válságát éljük a második világháború óta – írta Klaus Iohannis államfő Európa-napi üzenetében.

Iohannis rámutatott, hogy a koronavírus-járvány után most, amikor közvetlen szomszédságunkban háború dúl, Európa a második világháború utáni legnagyobb humanitárius válságát éli, amely próbára teszi azon képességét, hogy megvédje alapvető, a béke köré épülő értékeit.

„A béke megőrzése az elmúlt évtizedekben Európa egyik állandó eleme volt, a stabilitás garanciája, amely lehetővé tette számunkra, hogy olyan szintű jólétet érjünk el, amelyre még nem volt példa az Unióban” – olvasható az elnöki üzenetben.

Iohannis felidézte, hogy Románia 15 éve csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezen döntés előnyei kézzelfoghatók az ország hosszú távú fejlődése szempontjából: elindult egy visszafordíthatatlan demokratizálódási folyamat, gazdasági és társadalmi fellendülés, a társadalom szolidárisan és aktívan vesz részt az európai projekt megvalósításában. Az Orosz Föderáció ki nem provokált és törvénytelen háborúja Ukrajna ellen radikális változást hozott a romániai társadalom életébe, amelynek erőfeszítéseket kell tennie, hogy szembenézzen a fenyegető veszélyekkel. „Ahhoz, hogy megfeleljünk küldetésünknek, gyorsan alkalmazkodnunk kell, újra kell gondolnunk, hogyan használjuk fel erőforrásainkat céljaink eléréséhez, és cselekvési prioritásainkat a mai nagy kihívásokhoz kell igazítanunk” – hangsúlyozta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az euroatlanti biztonságot fenyegető orosz fenyegetés még évekig fennmaradhat, ezért Európának erősebbé, hallhatóbbá, felkészültebbé kell válnia, ezt pedig a transzatlanti együttműködés megerősítésével, képességeinek összehangolásával érheti el, teljes összhangban a NATO-val. Az EU-nak folyamatosan támogatást kell nyújtania Ukrajnának, a Moldovai Köztársaságnak és Grúziának ellenálló képességük megerősítése érdekében, ezen országok biztonsága és stabilitása ugyanis jelenleg drámai kihívásokkal néz szembe – szögezte le az államfő.

Koszorúzás a hősök emlékművénél
A második világháború hőseinek fővárosi emlékművét koszorúzta meg május 9. alkalmából Vasile Dîncu védelmi miniszter és Florin Cîţu, a szenátus elnöke. A hősi halottak emlékére misét tartottak, majd több állami közintézmény, civil szervezet és veteránegyesület is koszorúkat helyezett el az emlékműnél. Május 9. Románia függetlenségének, a második világháborúban a szövetségesek győzelmének ünnepe, Európa napja.

Iohannis kitért arra is, hogy a jelenlegi válság rávilágított arra, hogy szükség van az Európai Unió energetikai függetlenedésére. A fekete-tengeri erőforrások kiaknázása, az új technológiákba történő beruházások az atomenergia és a megújuló energia előállítása terén, valamint az energiakapcsolatok megerősítése lehetővé teszik Románia számára, hogy regionális energiabiztonsági csomópont szerepét töltse be – írta az elnök. Rámutatott arra is, hogy a jelenlegi háború az összes olyan európai elv és érték ellen is folyik, amelyek az európai építmény lényegét és kötelékét képezik: a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok ellen.

„Történelmünk tanulságai rávilágítanak, hogy demokratikus elvek nélkül nem biztosítható a stabil, virágzó és békés jövő. Tizenöt évvel a csatlakozás után nemzetünk bizonyítja, hogy dinamikus, mélységesen Európa-párti, képes az empátiára, az együttérzésre, az áldozatkészségre, és teljes mértékben elsajátította a szolidaritást, az emberi méltóság tiszteletét és az emberi jogok védelmét. Társadalmunk lelkes magja, a romániai fiatalok lelkesedése lesz a hajtóereje az európai Románia következő fejlődési szakaszának” – üzente Iohannis Európa Napja alkalmából.