Oroszország gyenge nemzetközi közösségre számított, amikor megtámadta Ukrajnát, de „elszámította magát” – jelentette ki csütörtökön New Yorkban Klaus Iohannis.

A román államfő a New York-i Columbia Egyetemen a World Leaders Forum rendezvényének részeként „Románia nézőpontja az Ukrajna elleni háborúról és a háború hatása a fekete-tengeri biztonságra” című fórumon tartott beszédet.

„Oroszország egy gyenge nemzetközi közösségre és egy beletörődő Ukrajnára számított. De az erőszakkal való fenyegetőzésével, majd alkalmazásával éppen az ellenkezőjét érte el. Oroszország elszámította magát és alábecsülte a mi válaszunkat, az értékeket és biztonságot szem előtt tartó közösség válaszát, és elszámította Ukrajna reakcióját is” – fogalmazott Iohannis.

Megjegyezte, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem 2022. február 24-én vette kezdetét, hanem annál sokkal hamarabb, még 2008-ban, amikor lerohanta Grúziát, majd folytatódott azzal, hogy 2014-ben törvénytelenül elfoglalta a Krím-félszigetet.

„Románia, amely nagyon közel van mindezekhez a konfliktusokhoz, következetesen jelezte, hogy egy ilyen jellegű nagyon brutális és veszélyes eszkaláció van folyamatban, és sajnos igazunk volt” – mondta Iohannis.

A román államfő emlékeztetett, hogy a Nyugat mindvégig nyitott volt a párbeszédre, bár Oroszország azt állította, hogy a nyugati közösség nem hajlandó párbeszédet folytatni és megoldásokat keresni az Ukrajnában fennálló – és pont Oroszország által okozott – problémákra.

„Ez természetesen nem volt igaz. A nemzetközi közösség, beleértve Ukrajnát is, kezdeményezte a párbeszédet Oroszországgal. Több száz órányi tárgyalásra került sor a minszki megállapodások által biztosított keretek között. És maga Oroszország volt az, aki durván megsértette ezeket a megállapodásokat. A 2022-es invázió előtt mind a NATO, mind az USA javaslatokat tett az Oroszországgal való tárgyalásokra. De Oroszország elutasította azokat” – szögezte le Iohannis.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Románia régóta támogatja az elhúzódó vagy befagyasztott konfliktusok megelőzését és megoldását a régióban. „Mint már többször elmondtam, az Ukrajna elleni háború megtanított minket arra, hogy ilyen körülmények között a háború hiánya nem jelent békét” – tette hozzá.

Iohannis kiemelte ugyanakkor, hogy „ironikus módon Oroszország felelőtlen és törvénytelen cselekedeteinek közvetlen következményeként sikerült hihetetlen eredményeket elérni globális szinten”, nevezetesen Ukrajna és a Moldovai Köztársaság tagjelölti státuszt kapott, csökkent az Oroszországtól való energiafüggőség, Finnország NATO-szövetséges lett, és Svédország is ezen az úton halad. „Ukrajna maga is politikailag és gyakorlatilag is közelebb került a Szövetséghez” – fűzte hozzá.

Ezen kívül a NATO történelmi jelentőségű döntéseket hozott a védelem és az elrettentés megerősítésére a keleti szárnyon és a Fekete-tenger régiójában, és az utóbbi „visszavonhatatlanul stratégiai fontosságú régióvá vált az euroatlanti biztonság szempontjából”, és mindenki megértette, hogy ami a Fekete-tengeren történik, az nem csak a régióra van kihatással.

„Az Egyesült Államok stratégiai partnereként és NATO-szövetségesként Románia jelenleg közelmúltbeli történelmének legmagasabb biztonsági szintjén áll” – mutatott rá Iohannis, hozzátéve, hogy az ország várakozással tekint a Washington által nemrégiben elfogadott Fekete-tenger-stratégia végrehajtása felé, amelyhez Románia jelentős mértékben hozzájárult.

Iohannis hangsúlyozta továbbá, hogy „a mi biztonságunk, mindenki biztonsága érdekében Ukrajnának győznie kell”.

„Nem lehet béke Ukrajna függetlenségének, területi integritásának és teljes szuverenitásának teljes körű garantálása és helyreállítása nélkül” – mondta Klaus Iohannis, hangsúlyozva ugyanakkor az ország támogatásának szükségességét.

„A háborúból kivezető és a béke felé vezető út megtalálása a nemzetközi közösség új próbatétele lesz” – szögezte le a román államfő.