Engedély és vízmérő órák nélkül szivattyúzott ki hatalmas mennyiségű talajvizet egy vállalkozó egy 5000 négyzetméteres magántulajdonú halastó feltöltésére Arad megyében az aszály és vízkorlátozások kellős közepén. Az érintett vállalkozó a négy mélyfúrású kútjából kettőt folyamatosan maximális kapacitáson járatott, így fizetés és ellenőrzés nélkül károsította a közösség vízkészleteit, amiért a környezetvédelmi őrség 15 000 lejes bírságot szabott ki és eltiltotta a kutak használatától.

„Miközben Arad megyében vízválság van, egyesek felelőtlenül és illegálisan fogyasztanak! Miközben Arad megye települései a hosszan tartó aszály és a hőhullám miatt szigorú vízkorlátozásokkal küzdenek, a felszín alatti vízkészleteket illegálisan is kitermelik. Tőzmiske (Mişca) Bélzerénd (Zerindu-Mic) települése lakosaitól érkezett bejelentés nyomán a környezetvédelmi őrség Arad Megyei parancsnoksága tisztjei felháborító helyzetet találtak a településen található 5 000 négyzetméteres halgazdálkodási létesítményben” – közölte az Arad Megyei Környezetvédelmi Őrség Facebook-bejegyzésében.

Négy mély talajvízfúrást tártak fel, amelyek közül kettő maximális kapacitással működött egy magántulajdonú tó feltöltése érdekében, vízmérők vagy vízórák nélkül.

„Nem mérték és nem fizettek a talajvízből kivett köbméterekért olyan időszakban, amikor a közösség számára minden csepp számít. A környéken működő, ezeket a kutakat üzemeltető gazdasági szereplő nem rendelkezik vízgazdálkodási engedéllyel” – hangsúlyozták.

A jogszabályok be nem tartása miatt a környezetvédelmi őrség a 1996/107-es számú vízügyi törvény alapján 15 000 lej bírságot szabott ki, és megtiltotta a fúrt kutak használatát a szükséges engedélyek megszerzéséig.

„Arad megye a szárazság miatt kritikus helyzetben van, és az ilyen felelőtlen gyakorlatok a talajvízszint csökkenését okozzák, veszélybe sodorva az egész közösség vízkészleteit. A klímaváltozás és a hosszú csapadékmentes időszakok rávilágítanak arra, hogy a vízgazdálkodás közbiztonsági kérdéssé vált. Mindannyiunk – a nagy gazdasági szereplőktől kezdve az egyes háztartásokig – kötelessége, hogy megóvjuk a vízkészleteket, és körültekintően fogyasszuk a vizet. Ne pazarolják az ivóvizet a gyep öntözésére, az udvarok mosására vagy a medencék feltöltésére, amikor a közösségnek az alapvető fogyasztáshoz van szüksége rá. A vízkészletek védelme nem csupán jogi kötelezettség, hanem a jövő generációi iránti felelősségvállalás is” – hívja fel a figyelmet az Arad Megyei Környezetvédelmi Őrség.

Kapcsolódó

Hová tűnt a Duna vize? – Energiaválság Paksnál és Cernavodănál

A romániai Duna-szakaszon július végére a vízhozam másodpercenként mintegy 1650 köbméterre csökkent, vagyis alig haladta meg a sokéves júliusi átlag egyharmadát.

aszály vízhiány Cernavodă Paks