Romániának jóval nagyobb energiatárolási kapacitásokra van szüksége, ezért a kormány két új támogatási programot indít – jelentette be pénteken Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök. A kormányfő szerint az elmúlt években a nap- és szélenergia-termelés fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektettek, az energiatárolásra viszont nem fordítottak kellő figyelmet.

Az Agerpres beszámolója szerint Ilie Bolojan közölte, az energiaügyi minisztérium a Modernizációs Alapon, a környezetvédelmi minisztérium a Környezetvédelmi Alapon, az európai projektek minisztériuma pedig más finanszírozási lehetőségeken keresztül elsősorban a nap- és szélenergia-termelést támogatta. Az energiatárolási kapacitások bővítésére nem figyeltek – hívta fel a figyelmet.

A kormány ezért két új támogatási programot indít – jelentette be az ügyvivő miniszterelnök. Az egyik 80 millió eurós keretű, ezt a környezetvédelmi minisztérium a jövő héten véglegesíti. A Modernizációs Alapon keresztül egy másik, ennek kétszeresére rúgó költségvetésű program is indul, amely kizárólag az energiatárolási kapacitások finanszírozását célozza.

Ilie Bolojan szerint az első eredmények várhatóan csak 2027-től lesznek érezhetők, mivel a pályázatok benyújtása, értékelése és a beruházások megvalósítása időt vesz igénybe.

A vízerőművekhez is tárolórendszerek kapcsolódhatnak

Az energiatárolás bővítésében a vízerőműveknek is szerepet szánnak. Az energiaügyi minisztérium a Hidroelectrica főrészvényeseként kérte, hogy a vállalat következő évekre szóló fejlesztési tervébe kerüljenek be a romániai vízerőművek saját energiatároló rendszerei.

A részvényesek közgyűlése jóváhagyta a döntést, így a Hidroelectrica vezetésének 2027-ben és 2028-ban végre kell hajtania azt. Ilie Bolojan szerint ennek eredményeként 1500 megawattnyi tárolókapacitás jöhet létre, amelyet este, a csúcsfogyasztási időszakban lehetne felhasználni.

Több évre szóló energetikai paktumot javasol

Ilie Bolojan pénteken több évre szóló politikai paktumot javasolt a pártoknak az energiaügyi intézkedések következetes végrehajtására. A kormányfő szerint az energiaválságokat nem lehet eseti intézkedésekkel megoldani. Hosszú távú, kiszámítható állami stratégiára, jelentős beruházásokra és felelős döntésekre van szükség.

Ilie Bolojan szerint a jelenlegi problémák a stratégiahiány, az elmaradt beruházások, a felelősséghárítás és a gyenge vállalatirányítás következményei.

Az energiaügyi paktumot szerinte az őszi parlamenti ülésszak elején kellene megvitatni, és ahol szükséges, törvénymódosításokkal is alá kellene támasztani. A cél új termelőegységek üzembe helyezése, a tárolási kapacitások bővítése, az állami és magánberuházások ösztönzése, valamint a nagy energetikai vállalatok hatékonyabb irányítása lenne.

Több forrásból pótolják a csernavodai reaktor kiesését

A kormányfő a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállásáról is beszélt. A Duna alacsony vízhozama miatt kieső termelést több forrásból pótolják.

Számítanak a nap- és szélenergiára, az importra, valamint a vízerőművek termelésének növelésére. Emellett jövő héttől újraindítják a tartalékban lévő rovinari-i széntüzelésű hőerőművet is, amely Bolojan szerint a kieső villamos energia csaknem felét fedezheti.

A Bala 2 projekt nélkül nehéz lenne megépíteni a 3-as és 4-es reaktort

Ilie Bolojan fontosnak nevezte az úgynevezett Bala 2 projekt megvalósítását is. Ez a víz egy részének elterelésével növelné az Öreg-Duna vízszintjét Csernavoda térségében.

Kapcsolódó

Románia értesítette az Európai Bizottságot a kialakult válsághelyzetről

Ilie Bolojan pénteki Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a nemzeti energiarendszer a cernavodai atomerőmű 2-es blokkjának ellenőrzött leállítása után is stabil maradt.

Ilie Bolojan Cernavodă atomerőmű energiaválság

A kormányfő szerint a beruházás nélkül nem lehet érdemben beszélni a csernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítéséről sem, mert a meglévő és a tervezett reaktorok számára is biztosítani kell a hűtéshez szükséges vízmennyiséget.

A radnóti és a marosnémeti gázerőműre is számítanak

Az energiaellátás javításában a gázerőművek fejlesztése is fontos szerepet kap. Bolojan szerint a radnóti és a marosnémeti gázerőmű befejezése az egyik fontos irány.

A radnóti erőmű már az év végétől áramot termelhet, a magántulajdonban lévő marosnémeti létesítményben pedig szeptemberben kezdődik a próbatermelés.

A két gázerőmű normál termelés mellett több mint 1500 megawatt teljesítményt adhat, ami az országos villamosenergia-rendszer szükségletének több mint 20 százaléka.

Ilie Bolojan szerint a gázerőmű-beruházásokat támogatni kell, mert ezek különösen az esti csúcsidőszakban és a hideg téli hónapokban létfontosságúak.