A kötelező katonai szolgálat ideje a nyugdíj megállapításakor figyelembe vehető, de nem mindegy, mikor teljesítette valaki a szolgálatot. A jelenleg hatályos nyugdíjszabályok szerint ugyanis másképpen számítják az 2001. április 1. előtt és az azt követően teljesített katonai szolgálatot. Mutatjuk, hogyan veszik figyelembe a katonaság idejét a nyugdíj kiszámításakor, és mit jelent ez a gyakorlatban a nyugdíj összegére nézve.

A kötelező katonai szolgálatot teljesítők esetében ezt az időszakot akkor is figyelembe veszik a nyugdíj megállapításakor, ha erre az időre nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. A 360/2023-as törvény 14. cikke az asszimilált időszakok között említi azt az időt, amikor valaki sorkatona volt vagy csökkentett időtartamú katonai szolgálatot teljesített. Ide tartozhatnak továbbá a mozgósítás, munkaszolgálat vagy hadifogság időszakai is.

Fontos azonban különbséget tenni az asszimilált időszak és a járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő között. A katonai szolgálatot figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor, de nem számít olyan járulékfizetéssel szerzett időszaknak, amely után stabilitási pontok járnak.

Hány nyugdíjpont jár a katonai szolgálatért?

Az, hogy pontosan hány pontot jelent a katonai szolgálat, attól is függ, mikor teljesítették azt. A jelenlegi szabályok szerint bizonyos asszimilált időszakokra havi 0,25 nyugdíjpontot számítanak. Ez azonban nem alkalmazható automatikusan minden olyan katonai szolgálatra, amelyet valaki évtizedekkel ezelőtt teljesített.

Ennek megértéséhez fontos különbséget tenni a havi és az éves pontszám között. A nyugdíjtörvény szerint az éves pontszámot úgy kapják meg, hogy az adott naptári évben szerzett havi pontok összegét elosztják 12-vel.

Ha a katonai szolgálat 2001. április 1. után történt

A 2001. április 1. és a 360/2023-as törvény hatálybalépése közötti időszakokra a törvény más számítási szabályt ír elő. A 138. cikk (5) bekezdése szerint az asszimilált időszak havi pontszámának kiszámításakor az adott időszakra érvényes havi bruttó átlagkereset 25 százalékát veszik alapul. Ez a gyakorlatban 0,25 pontos havi értéket jelent azokra az időszakokra, amelyekre ez a szabály vonatkozik.

A 360/2023-as törvény 86. cikkének (2) bekezdése ugyancsak havi 0,25 pontot határoz meg az asszimilált időszakok bizonyos kategóriáira. Ezek között szerepel a felsőfokú tanulmányok, a katonai szolgálat és a gyermeknevelési szabadság időszaka is.

Így például egy teljes, 12 hónapos, ilyen szabály alá eső asszimilált időszak esetében a számítás a következő: 12 hónap × 0,25 pont = 3 pont. Az éves pontszám kiszámításakor pedig 3 ÷ 12 = 0,25 pont évente.

Másképpen számítják az 2001. április 1. előtt teljesített katonai szolgálatot

A régebbi katonai szolgálatok esetében más szabály érvényes. A 2001. április 1. előtt teljesített, a törvényben meghatározott asszimilált időszakok – így a katonai szolgálat – esetében a 360/2023-as törvény 138. cikkének (2) bekezdése alapján a havi pontszám kiszámításakor az adott időszakban érvényes minimálbért veszik figyelembe.

Ez azt jelenti, hogy aki például az 1970-es, 1980-as vagy 1990-es években teljesített kötelező katonai szolgálatot, annál nem egyszerűen a havi 0,25 pontos szabályt alkalmazzák. Először az adott időszakra vonatkozó minimálbér alapján számítják ki a havi pontszámot, majd ezekből határozzák meg az éves pontszámot. Ezért azok esetében, akik régebben voltak sorkatonák, a nyugdíj szempontjából nem lehet egyszerűen abból kiindulni, hogy egy év katonaság minden esetben 0,25 nyugdíjpontot jelent.

Mennyi pénzt jelenthet a katonai szolgálat a nyugdíjban?

A nyugdíj összegét a teljes nyugdíjpontszám és az úgynevezett referenciapont értéke (VPR) alapján számítják ki. A 360/2023-as törvény szerint a teljes pontszám az éves pontszámok és a stabilitási pontok összegéből áll. A nyugdíj összege pedig úgy számítható ki, hogy a teljes pontszámot megszorozzák a referenciapont értékével. 2026-ban a referenciapont értéke 81 lej.

Ha tehát egy olyan időszakra alkalmazható a havi 0,25 pontos szabály, amely egy teljes évre szól, akkor a számítás a következő: 12 × 0,25 = 3 havi pont, majd: 3 ÷ 12 = 0,25 éves pont. 81 lejes referenciaponttal számolva tehát 0,25 × 81 lej = 20,25 lej.

Vagyis egy teljes évnyi, ilyen módon számított asszimilált időszak 0,25 ponttal növeli a teljes nyugdíjpontszámot, ami a 2026-ban érvényes 81 lejes referenciapont mellett 20,25 lejjel növelné a nyugdíj összegét.

Hasonlóan:

• 2 év → 0,50 pont → 40,50 lej

• 3 év → 0,75 pont → 60,75 lej
• 18 hónap → körülbelül 0,37 pont → körülbelül 30,37 lej, a törvény szerinti kerekítési szabályok alkalmazása előtt.

Ezek a példák azonban csak azokra az időszakokra vonatkoznak, amelyeknél a havi 0,25 pontos szabály alkalmazható. A 2001. április 1. előtt teljesített katonai szolgálatra nem ez a számítási mód érvényes, hanem az adott időszakban érvényes minimálbér alapján kell meghatározni a pontszámot.

A katonai szolgálatért nem járnak stabilitási pontok

A katonai szolgálatot azért nevezik asszimilált időszaknak, mert ez alatt az érintetteknek nem kellett társadalombiztosítási járulékot fizetniük, a törvény azonban bizonyos feltételek mellett a köznyugdíjrendszerben szolgálati idővel egyenértékűnek ismeri el. Ez nem ugyanaz, mint a járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő.

A különbség azért fontos, mert a 360/2023-as nyugdíjtörvény alapján stabilitási pontok csak a 25 évet meghaladó járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő után járnak. A katonai szolgálat tehát beleszámíthat a nyugdíj megállapításakor figyelembe vett időszakba és pontszámba, de önmagában nem eredményez stabilitási pontokat.

Milyen dokumentummal lehet igazolni a katonai szolgálatot?

A katonai szolgálat nyugdíjnál történő figyelembevételéhez olyan dokumentum szükséges, amely igazolja a katonai szolgálat teljesítését és annak pontos időtartamát. Erre szolgálhat például a katonakönyv (livret militar), illetve a katonai intézmények által kiállított igazolás vagy tanúsítvány, amelyben feltüntetik a szolgálat időszakát és annak jellegét.

Fontos, hogy a katonai szolgálat időszakát pontosan be lehessen azonosítani, mivel a pontszám kiszámításának módja attól függ, mikor teljesítették a szolgálatot.

Aki a nyugdíj előtt áll tehát annak, érdemes különválasztania két kérdést: mennyi időt ismernek el a katonai szolgálatból, és milyen pontszámot rendelnek ehhez az időszakhoz. A válasz utóbbi esetében attól is függ, hogy a katonai szolgálatot mikor teljesítette.