banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Háromnyelvű helységnévtáblát helyeztek ki Máramarosszigeten

Háromnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki Máramarosszigeten hétfő reggel – adta hírül a Facebook-oldalán Orosz Krisztofer, a Tisza-parti város RMDSZ-szervezetének elnöke.

A táblán román, magyar és ukrán nyelven olvasható a román–ukrán határ menti település neve, ahol a magyarság számaránya nem éri el a közigazgatási törvényben előírt, az anyanyelvhasználati jogot biztosító húsz százalékot, ennek ellenére sikerült rávenni az önkormányzatot a többnyelvűség alkalmazására.

Orosz Krisztofer a Maszolnak elmondta, hogy személyesen a város két bejáratánál látta az új helységnévtáblákat, és rövidesen bizonyára a harmadiknál is felszerelik.

A helyi RMDSZ-elnök szerint a máramarosszigeti magyarság a mintegy 35 ezer lakos 13 százalékát tette ki a 2011-es népszámláláson, és bár a száma bizonyára csökkent azóta, 10-11 százaléknyi magyar a becslése szerint még mindig él a történelmi Máramaros egykori székhelyén. A magukat ukránnak vallók aránya ennél is kisebb a településen.

2019-ben már kihelyeztek egy román és magyar nyelvű helységnévtáblát, akkor Béres Ildikó volt RMDSZ-es alpolgármester kezdeményezésére az akkori polgármester egy rendelettel helyeztette ki, ám a magyar feliratot másnapra lemázolták. Orosz Krisztofer reményét fejezte ki, hogy ez hosszabb életű lesz, hiszen az önkormányzati képviselőtestület júniusi ülésén egyhangúlag megszavazták. „Emellett a többségi tanácsosok és a helyi véleményformálók közösségi oldalakon való megnyilvánulásai alapján úgy látom, hogy a normalitás jeleként értékelik ezt. Remélem, hogy nem jut eszébe senkinek se lefesteni vagy megrongálni a magyar és az ukrán feliratot” – mondta.

Orosz Krisztofer szerint azt, hogy az önkormányzat annak ellenére biztosította a többnyelvűséget a város bejáratainál, hogy a törvény erre nem kötelezte, gesztusként kell értékelni, ami „megerősítheti a kapcsolatot a többség és a kisebbségek között”. Úgy fogalmazott: „Mindannyiunk érdeke, hogy harmóniában éljünk, és minden nemzetiség a hagyományaival, kultúrájával gazdagítsa a város értéktárát.”

Béres Ildikó, a városi képviselőtestület egyetlen RMDSZ-es tagja a Maszol kérdésére elmondta, hogy azon az ülésen, amelyen a határozattervezetet szavazásra bocsátották, megelőlegezte a román kollégáknak a bizalmat. „Azzal kezdtem az előterjesztést, hogy megköszöntem mindenki előre azt, hogy megszavazza majd a tervezetet, mert ha európai városnak tartjuk magunkat, akkor ez a normalitást kell jelentse. Talán ennek is volt hatása. Másrészt a máramarosszigeti magyarságnak régi vágya ez, különösen, hogy egykoron a magyarok jelentették a többséget a városban, jelentősen hozzájárultak kulturális és gazdasági fejlődéséhez. Bár az ukrán közösség kisebb szerepet játszott a település történelmében, jelentős számuk miatt úgy éreztük, hogy az ő nyelvükön is ki kell írni a helység nvét” – mondta.

A volt alpolgármester szerint az, hogy a képviselőtestület valamennyi tagja megszavazta a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről szóló határozatot, nagyobb védelmet biztosít majd neki, elfogadottabbá teszi a közvélemény előtt. Azt azonban hozzátette, hogy „mint mindenütt, itt is vannak jóindulatú románok, de örökké elégedetlenkedők is”.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?