Afrikai sertéspestist igazoltak Hargita megyében egy, a 6-os számú borszéki vadászterületen elejtett vaddisznónál, ezért a hatóságok azonnal elrendelték az ilyenkor kötelező intézkedések meghozatalát.

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője, Adrian Pănescu arról tájékoztatta az Agerpres-t, hogy egy vaddisznóvadászatot követően mintákat vettek az elejtett állatoktól, amelyeket a brassói szaklaboratóriumba küldtek vizsgálatra. Az elemzés megerősítette, hogy az egyik vaddisznó fertőzött volt a vírussal.

A pozitív eredmény nyomán elrendelték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket. A hatóságok kijelölték a fertőzött övezetet, amely nyolc kilométeres sugarú körben foglalja magában Gyergyóholló községet (Gyergyóholló és Hollósarka településeket), Borszéket, valamint a környező vadászterületeket. Emellett egy öt kilométeres védőzónát (pufferzónát) is meghatároztak a fertőzött területen kívül, amely a szomszédos településeket érinti.

Az intézkedési terv szerint fokozzák a vaddisznóállomány gyérítését, szigorúan betartva a vonatkozó jogszabályokat és a biológiai biztonsági előírásokat. A fertőzött területen elejtett vagy elhullott valamennyi vaddisznót állatorvos vizsgálja meg, és mintát vesznek tőlük az afrikai sertéspestis kimutatása céljából.

Ugyanakkor megtiltották az illetéktelen személyek belépését az érintett erdőkbe. A fertőzött zónában összeírják az állomány az összes sertéstartó gazdaságban. Az intézkedés előírja azt is, hogy az állatokat kötelező módon ólakban kell tartani, és meg kell akadályozni a vadon élő sertésekkel való érintkezést.

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője, István Róbert elmondta: a szomszédos megyékben – Bákó, Suceava és Maros megyében – jelenleg is számos, vaddisznókhoz köthető afrikai sertéspestis-góc van, ami növeli az újabb megbetegedések kockázatát Hargita megyében is.

Mint fogalmazott, jelenleg a vaddisznók inkább a lombos erdőkbe húzódtak vissza, ahol találnak táplálékot, de a felmelegedéssel visszatérhetnek más területekre is. „Amikor felmelegszik az idő, és visszajönnek, akkor nagy valószínűséggel a Csík és Gyergyó térségében is több esettel kell számolnunk” – mondta az igazgató.

István Róbert hangsúlyozta: az emberi tényező kulcsszerepet játszik a vírus terjedésében. Arra kérte az állattartókat, hogy maradéktalanul tartsák be a megelőző intézkedéseket, különösen az erdőszélen beszerzett szalmabálák legalább 90 napos karanténját.

Emellett fontos, hogy az erdőben használt lábbelit a gazdaságba való belépés előtt cseréljék le és fertőtlenítsék, valamint korlátozzák azoknak a belépését az udvarra, akik korábban erdős területen jártak.