Az influenzás esetek száma az ünnepi időszakban is meredeken emelkedett Hargita megyében: Tar Gyöngyi, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint a csonkahét és az aluljelentés ellenére is több százzal nőtt a betegszám, a laborvizsgálattal igazolt esetek is a sokéves átlag többszörösére ugrottak. A mostani hullámot egy A típusú influenzavírus okozza, amely mintegy 12 év után tért vissza, ezért sokan – főként gyerekek és idősek – védtelenebbek vele szemben. Ráadásul egy második fertőzéshullám is jöhet februárban, így még mindig érdemes beoltatni magunkat, javasolja a szakember.

Bár sok volt a szabadnap az elmúlt időszakban, amikor a családorvosok sem mind jelentik a betegszámot, és a páciensek is hajlamosabbak otthon lábadozni, nem fordulnak orvoshoz, mégis az influenzás megbetegedések száma rohamosan nőtt az ünnepek alatt is, és a korábbi évekhez képest sokkal több a beteg Hargita megyében is – számolt be a Maszol kérdésére Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Elmondta, Hargita megyében influenza miatti elhalálozást nem jegyeztek ebben a szezonban, míg országosan már több eset is volt. „Az elhunytak krónikus betegségekkel, társbetegségekkel terhelt személyek voltak, és be nem oltottak” – tette hozzá.

„Január első hetében, ami az ünnepnapok miatt csonkahét, így kevesebb a bejelentés is, még így is négyszázas esetszám-növekedés volt, az azt megelőző héthez képest, az év utolsó hetéhez képest. A családorvosok által jelentett esetek az év első hetében 1857-ről 2220-ra emelkedtek az előző héthez képest. A laborvizsgálattal megerősített influenzás megbetegedések száma pedig 78-ról 125-re emelkedett, ami szintén jelentős növekedés, más évek átlagához képest, hiszen a Hargita megyei átlag ebben a periódusban a 10-20-30 diagnosztizált, azaz teszttel igazolt fertőzés szokott lenni” – számolt be részletesen.  

Még érdemes beadatni az oltást

„Mivel magas az esetszám, és rohamosan növekszik, arra biztatjuk azokat, akik nem oltatták be magukat, hogy tegyék meg, hiszen még mindig aktuális, a téli szezonnak még az elején járunk. Február végéig, márciusig, még lehet esetszám-növekedés, aki még nem kapta el a betegséget, az nagy valószínűséggel elkaphatja, hisz egy könnyen terjedő légúti fertőzés, ezért mindenképpen érdemes oltakozni” – javasolta Tar Gyöngyi. Kiemelte, februárban még lehet egy megbetegedési hullámra számítani, és akár másik vírusvariáns is lehet a domináns, a leggyakrabban megbetegedést okozó.

Tizenkét év után tért vissza a vírus

A közegészségügyi szakember elmagyarázta, minden fertőzéshullám idején van egy domináns vírus, jelenleg ez egy ismert vírus, „az A típusú influenzának egy váratlanul visszatért típusa”.

„Ezek a vírusok mindig visszatérnek enyhe mutációkkal. Az új változatokat új kládoknak nevezik. A mostani a K jelölést kapta. Általában 5-6 éves ciklikussággal térnek vissza, de ez a mostani domináns típus már körülbelül 12 éve nem fordult elő térségünkben és Európában általában. Így nincs is benne a jelenlegi oltóanyag összetételében, mert nem ennek volt a legnagyobb valószínűsége, mégis ez erősödött fel” – fejtette ki.

Ha nem is kifejezetten ez ellen az A típusú influenzavírus ellen dolgozták ki az oltásokat, mégis jelentős védettséget nyújthatnak Tar Gyöngyi szerint.

„Nyilván nem épp annyira hatékony, mintha pont erre a most domináns típusra dolgozták volna ki, de jelentős, értékes, amennyi védettséget nyújt” – mondta el. Hozzátette, általában az influenza elleni immunmemóriánkat aktiválja az oltóanyag, ami fontos azért is, hisz „nemcsak egyféle influenzavírus támad egyszerre”. „Mindig van egy dominás típus, de jelenleg is kimutatható párhuzamosan más típus is, és mint említettem, jöhet még egy hullám, amelyikben egy másik típus okoz leggyakrabban fertőzést. Volt már rá példa, hogy egy szezonon belül két hullámot két különböző A típusú influenzavírus okozott. Így elképzelhető az is, hogy februárban jön egy másik domináns vírus” – magyarázta el.

Kapcsolódó

Gyorsul az influenza terjedése Romániában: a közegészségügyi intézet oltást javasol

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint felgyorsult az influenza terjedése Romániában, ezért a szakembereik azt javasolják, hogy a védőoltásra jogosultak – különösen a súlyos betegség magas kockázatának kitett személye – haladéktalanul oltassák be magukat az influenza ellen.

megbetegedés fertőzés influenza INSP

Megjegyezte. „vannak, akik azt mondják, beoltatták magukat, mégis influenzásak lettek. Ez megtörténhet, hiszen lehetséges, hogy az egyik vírus, amivel találkozott benne volt az oltóanyagban, a másik nem. Az is lehet, hogy az egyik vírussal már találkozott életében nem olyan rég, így védettebb vele szemben”. Hozzátette, aki be van oltva, megtörténhet, hogy megtámadja az influenzavírus, de várhatóan egy-két napos hőemelkedéssel megússza a betegséget.

Megerősítette, a gyerekek, főleg a 12 év alattiak könnyebben megbetegedhetnek, mert ők nagy valószínűséggel még nem találkoztak ezzel a típussal. Azok a felnőttek, akik már találkoztak vele, védettebbek, nehezebben kapják el, az idősek pedig azért sérülékenyebbek, mert általában krónikus betegségeik vannak, és egyébként is az immunrendszerük védtelenebb, már gyengébben működik koruknál fogva. Éppen ezért jár nekik és a gyerekeknek, terhes nőknek ingyen az oltás, valamint a 45 év felettieknek is féláron, sorolta Tar Gyöngyi.

Kapcsolódó

Influenzaoltás gyerekeknek tű nélkül? – Minden, amit az orrba adható vakcináról tudni kell

A két év feletti gyerekeknek a szülők választhatják az injekciót vagy az orrba adható oltást az influenza megelőzésére. 

védettség oltás influenza vakcina

Miért betegedünk meg könnyebben a hideg időszakban?

Kérdésünkre, hogy a jelenlegi fagyos napok a járványnak vagy szervezetünknek kedveznek-e, elmondta, a vírusnak a 37 Celsius-fok az optimális hőmérséklet, ezen szaporodik a legjobban, így számára az, hogy hideg vagy nagyon hideg idő van odakint, nem jelent számottevő különbséget. A szervezetünk viszont védtelenebb, a fertőzéseknek kitettebb a nagy hidegben.

„A hidegben belégzésekor a légutaink ki vannak téve a lehűlésnek, és egyrészt megsűrűsödik és lelassul a váladék áramlása, így nehezebben végzi a mosó, tisztító feladatait. Másrészt a csillók, amelyek feladata, hogy kifelé seprik a szennyeződéseket, vírusokat, szintén lelassulnak, lebénulnak” – magyarázta el a folyamatot a közegészségügyi szakember.

Azt javasolja, hogy tudatosan védjük a légutakat, a leghidegebb és főleg ködös időben keveset tartózkodjunk kint. „Ugyanakkor segít az orron át történő légzés, mert az orr párásítja, valamelyest megszűri a levegőt az ott levő szőröcskéken keresztül a szennyeződéseket és kórokozókat” – mutatott rá. Azt tanácsolja, ha mindenképp szükséges a hosszas kint tartózkodás a fagyos időben, akkor óvni kell a légutakat, és időnként bemenni melegedni, ha pedig már betegség alakult ki, „olyan gyógyszerekhez lehet folyamodni, amelyek felszabadítják, tisztítják, az orrdugulást megszüntetik, oldják a váladékokat, hogy megelőzhetők legyenek a szövődmények”.

A légúti fertőzések 80 százalékát vírusok okozzák, de nem mind influenza, mutatott rá Tar Gyöngyi. „Egyes vírusok váladékozást idéznek elő, amely eldugaszolja az orrot, más vírusok kiszáradást idéznek elő. Az influenzánál nem jellemző az erős orrfolyás, könnyezés. Az influenza tünetei közé tartozik a magas láz, az erős izom- és ízületi fájdalom, a köhögés, valamint a kifejezett levertség és gyengeségérzet” – sorolta. Gyermekeknél és időseknél a tartós elesettség figyelmeztető jel, ilyenkor orvosi ellátás szükséges, figyelmeztetett Tar Gyöngyi.