Gerendákkal támasztották meg a beomlott rónaszéki sóbánya kráterének falait

Farönkökkel, gerendákkal támasztották meg annak a kráternek a falait, amely még július 21-én keletkezett a Máramaros megyei Rónaszék egykori sóbányájának egyik járata fölött. Az elmúlt napok esőzése egyelőre nem rontott a helyzeten, szakértői vélemények alapján folytatják majd a beomlással kapcsolatos tevékenységeket. Zahoránszki Brigittát, Máramaros megyei parlamenti képviselőt kérdeztük.

Mint a politikus elmondta, a helyzet egyelőre nem súlyosbodott, sikerült stabilizálni a keletkezett kráter falait.

Gerendákkal stabilizálták a gödröt | Fotók: Zahoránszki Brigitta Facebook-oldala

„Múlt héten, hétfőn történt az eset, szombat délután szakértői vélemény szerint kifeszítették a tölcsér alját. A kráter ugyanis úgy néz ki, mint egy tölcsér, körülbelül 15 méter mély és 30 méter átmérőjű. Az aljába tettek most farönköket és a falait is kitámasztották, kifeszítették, hogyha lesz még bomlás, akkor ne legyen hirtelen mértékű. Egyelőre nem fogják megtölteni ezt a krátert addig, ameddig nem mondják meg további felmérések, hogy egyáltalán hogyan szabad megtölteni” – osztotta meg a képviselő.

Az óvintézkedéstől azt várják, hogy ne süllyedjen be a közelben futó aszfaltút és ne sérüljenek meg a közelben található házak, tudtuk meg. Zahoránszki Brigitta hozzátette, az aszfalt ugyan megrepedt valamennyire, ám az elmúlt héten folyékony szurokkal és betonporral sikerült eltüntetni a réseket. Készült ugyanakkor egy felmérés drónok segítségével, ami kiindulási alapot jelenthet az esetleges további talajmozgások megfigyeléséhez – mondta el a képviselő.

Helyszíni szemle

„Ez az első felmérés azért volt jó, hogy meg lehetett határozni a süllyedés alakját és térfogatát, hogy elemezni tudják a meglévő helyzetet, és annak orvoslására megoldásokat javasolhassanak. Ez egy kiindulási pont, szükség van további átfogó felmérésre. Ehhez vár az önkormányzat a kormánytól anyagi segítséget, mert erre nincsen nekik helyi szinten keretük, ahogy megyei szinten sem áll rendelkezésre erre pénz” – mondta Zahoránszki Brigitta.

A lakosságot érintő intézkedések, kiköltöztetések továbbra is érvényben maradnak Rónaszéken. Mint arról korábban a Maszolon is beszámoltunk: 21 házból összesen 51 személynek kellett biztonsági okokból elhagynia az otthonát a részben magyarok lakta településen.

A kráter továbbterjedhet

A kiköltözött családok túlnyomó része rokonoknál húzódott meg, és körülbelül 20 százalékuk választotta az önkormányzat által kirendelt szálláshelyeket. Összesen négy ilyen áll rendelkezésre: a kultúrotthon, egy ifjúsági klub, illetve két kolostor az egyik környékbeli településen, tudtuk meg. Az érintettek napközben otthon tartózkodhatnak, elláthatják a gazdaságot, az állataikat – mondta el a politikus.

„Eleinte nehezen fogadták el a helyzetet, most már együttműködők. Naponta kijárunk és beszélgetünk ott az emberekkel. Megnyugtató volt számukra, hogy hozzáfogtak a gödör betöméséhez. Egyébként azért nem tömték be rögtön másnap, mert nyilván kellett egy szakértő elmondja, felmérje, hogy mit kell azzal kezdeni: be szabad-e tömni, ha igen, mivel? Megnyugtató volt számukra, hogy hozzáfogtak betömni valamennyire. És hál' Istennek azért a helyzet nem súlyosbodott” – számolt be Zahoránszki Brigitta. Hozzátette: a helyszínen vannak még repedések, amelyek kisebb beszakadásokat okozhatnak, de úgy tűnik, nem fogják érinteni ezek az események az utat, vagy a házakat.

Megvizsgálták a házaknál található kutakat, amelyekben nem csökkent a vízszint, tehát nem történt vízszivárgás a bánya belsejébe. Az egykori sóbányának ez a része egyébként úgynevezett tartalék bánya volt, amit 1828-ban nyitottak meg és 1934-ben zártak be. A tartalék bánya a szakértők szerint azt jelenti, hogy igazából ott nem indult meg a termelés, a helyiek elmondása szerint nem is találtak jó minőségű sót – tájékoztatott Zahoránszki Brigitta.

Mint arról korábban beszámoltunk, hét személyt kellett evakuálni a Máramaros megyei Rónaszéken (Coştiui), miután július 21-én beomlott egy egykori sóbánya föld alatti járata. A beomlás következtében egy körülbelül 30 méter átmérőjű és 10–15 méter mély kráter keletkezett, amelynek belsejében egy korábbi bányajárat látható. A nem lakott gazdaság épületei részben megrongálódtak, és további károsodás fenyegeti őket. A lakosság védelme érdekében több intézkedést is életbe léptettek, többek között lezárták a 186A jelzésű megyei utat az érintett szakaszon. Három nappal a beomlást követően újabb személyeknek kellett elhagyniuk az otthonukat.

A rónaszéki sóbányászat kezdetei a bronzkorra tehetők, később valószínűleg a rómaiak és a népvándorláskor népei is folytatták a kitermelést. Az évszázadok során a só kitermelése folyamatosnak mondható a településen. Az 1860-as években 239 sóvágó munkás és 18 hivatalnok dolgozott Rónaszéken, a magyarországi sótermelés egyharmadát adta az ottani bánya. Onnan irányították a máramarosi sóbányászatot egészen 1880-ig, amikor az igazgatóság Aknaszlatinára került. 1872-ben keskeny vágányú vasút épült Máramarosszigetig, amely száz éven keresztül működött. A 19. század utolsó éveiben 370 sóbányász fejtette a sót. 

Egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között bezárták a bányákat, a beomlások nyomán keletkezett sós vizű tavakat részben idegenforgalmi célokra használták.

Rónaszék 782 lakosa közül 2002-ben 402 volt magyar, 317 ukrán és 62 román nemzetiségű; 375 római katolikus, 198 görög katolikus és 168 ortodox vallású.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?