Az egyik hivatal 107 ezer Németországban élő választópolgárról tud, a másik minimum négyszer annyiról.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) május elején közzétette a választói jegyzékben szereplő személyek frissített névsorát. Az intézmény adatai szerint 754 882 romániai választópolgár él külföldön. Ez az érték már első ránézésre gyanúsan alacsony, hát még ha összevetjük más uniós tagországok hivatalos adataival.

Az olasz statisztikai hivatal, az IStat 2020-ban 1,15 millió, Itáliában letelepedett román állampolgárról tudott. Az AEP adatbázisában ezzel szemben mindössze 69 931 Olaszországban élő román állampolgár szerepel. Hogy ez utóbbi adat teljesen komolytalan, már abból kiderül, ha összevetjük az Országos Statisztikai Intézet (INS) számaival. Az INS 60 843 olyan román állampolgárról tud, aki a rendszerváltás óta véglegesen Olaszországba távozott.

Kapcsolódó

285 ezer, 471 ezer vagy több – senki sem tudja, hány munkanélküli van Romániában

A statisztikákban többszázezer olyan személy szerepel, akik nem dolgoznak, nem tanulnak, nem háztartásbeliek, nem nyugdíjasok és szociális segélyben sem részesülnek.

munkanélküliség munkanélküli Országos Statisztikai Hivatal

Náluk minden bizonnyal sokkal többen vannak azok, akik csak munkavállalási szándékkal mentek Olaszországba. Ők idehaza az ideiglenes kivándorlók kategóriájába tartoznak, az INS statisztikáiban pedig ömlesztve szerepelnek, a célországonkénti számuk nem ismert.

Hasonló a helyzet Németország tekintetében is. A hazai hatóságnak 106 970, német földön élő román választóról van tudomása, míg a berlini román nagykövetség szerint 722 ezren vannak. Ezek egy része kiskorú, azonban ha átlagban 2 felnőttre jutó 1,5 gyerekkel és serdülővel számolunk, még mindig marad 412 ezer választójoggal rendelkező személy. Ez a szám kb. négyszerese annak, ami a választási hatóság nyilvántartásában szerepel.

A hivatalnokok csak ülnek az irodában

Ha globálisan vizsgáljuk a hivatalos számokat, akkor is látszik, hogy az AEP adatai nincsenek köszönőviszonyban a valósággal. Az INS statisztikáiban 604 330 a végleges kivándorlók száma az 1990 és 2019 közti időszakban. Az országból való távozásukkor egy részük még kiskorú volt, azonban sokan közülük időközben nagykorúvá váltak, míg a felnőttek egy része elhunyt. Mindezek a változások nagyságrendileg nem befolyásolhatták ezt az értéket, a hivatalos statisztikában szereplő, életben levő választópolgárok száma minden  bizonnyal 500 ezer felett van.

Náluk sokkal többen vannak azonban az ideiglenes kivándorlók, akik nem véglegesen távoztak Romániából, azonban 12 hónapnál többet szándékoznak külföldön tölteni. Biztosra vehető, hogy ezek egy része idővel végleges emigránssá válik. Az INS többmillió ideiglenes kivándorlót tart nyilván, egy részük időközben hazatért. 2019-ben 233 736 ideiglenes kivándorló hagyta el Romániát, de nagyon valószínű, hogy a valóságban többen voltak. 2015 és 2019 között a számuk meghaladja az 1,1 milliót.

Marian Preda szociológus, a Bukaresti Egyetem rektora úgy véli, hogy a romániai hatóságoknak azért nincs fogalmuk a külföldön élő állampolgárok valós számáról, mivel nem rendelkeznek a népességmozgás monitorozását lehetővé tevő mechanizmussal, eszköztárral. „Nem létezik minden polgármesteri hivatalban lakossági nyilvántartó. Ilyen csak vagy 400 működik, ellenben polgármesteri hivatal 3 300, falu pedig kb. 10 ezer van. A hivatalnokok egyszerűen nem tudják, hogy mi történik a falvakban. Ülnek az irodákban, és várják, hogy jöjjenek az emberek” – nyilatkozta Marian Preda.

(Nyitókép: Agerpres)