Felmérés: rettegnek a romániaiak az üzemanyag-drágulástól
A romániai lakosság többsége erősen érintettnek érzi magát az áremelkedések miatt, és az iráni háború gazdasági következményeitől – különösen az üzemanyagválságtól – jobban tart, mint a konfliktus terjedésétől – derül ki a Poll/Int Románia Barométeréből, amelyet a Politikai Rating Ügynökség (ARP) készített április 1. és 10. között.
A válaszadók 52,0%-a nagyon erősen érintettnek érzi magát az üzemanyagárak növekedése miatt, 26,6% jelentős mértékben érintett, 9,9% csak kismértékben, 3,8% nagyon kismértékben, míg 7,7% nem tudott vagy nem kívánt válaszolni, idézi a felmérést az Agerpres hírügynökség.

A kutatás alapján a romániaiak 21,13%-a leginkább attól tart, hogy az iráni háború energiaválságot (olaj, gáz) idéz elő, 20,6% szerint a konfliktus áremelkedésekhez és inflációhoz vezet, míg 18,3% attól fél, hogy Románia is belekeveredik a háborúba.
Emellett a válaszadók 7,6%-a attól tart, hogy a háború Európába is átterjed, 6,1% szerint a konfliktus a szabályokon alapuló világrend összeomlásához vezethet, 5,2% az elhúzódásától (hónapokig vagy akár évekig tartó folytatódásától) fél, 4,8% a terrorizmus erősödésétől tart, 2,4% a konfliktusövezetben kialakuló humanitárius válságtól, míg 1,3% a globális légi közlekedés zavaraitól.
A megkérdezettek 12,4%-a nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb félelme az iráni háborúval kapcsolatban.
Arra a kérdésre, hogy támogatják-e Románia döntését, miszerint az Egyesült Államok katonai felszerelést és katonákat telepíthetnek az országba az iráni konfliktus kapcsán, a válaszadók 35,7%-a nem foglalt állást, 18,7% támogatta, 32,2% ellenezte, míg 13,4% nem tudott válaszolni.
A felmérés online kérdőíves (CAWI) módszerrel készült, 1 187, 18 év feletti, országosan reprezentatív válaszadó megkérdezésével. Az alkalmazott módszertan online panelen (opt-in) alapult, kétlépcsős súlyozással, figyelembe véve az életkort, nemet, iskolai végzettséget, lakóhelyet, régiót, internethasználatot és korábbi szavazási magatartást, az INS és az AEP hivatalos adatai alapján. A statisztikai hibahatár 2,8%. A jelentésben szereplő kérdések és társadalmi-politikai kockázati mutatók az ARP-hez tartoznak, tájékoztatási célt szolgálnak, és nem megrendelésre készültek.
CSAK SAJÁT