A Szilágysomlyói Református Egyházmegye még 2022. augusztus 26-án megtartotta tisztújító közgyűlését, szombaton azonban ünnepélyes keretek között letették az esküt és beiktatták a megválasztott tisztviselőket, majd hálát adtak az új esperesi székház felépítéséért, amelyet az istentisztelet után felavattak és megáldottak.

„Mindent Isten dicsőségére tegyetek” – mondta a hálaadó istentiszteleten Sándor András helyi református lelkész, kiegészítve: bármit is tesznek tisztségviselőként, vagy az esperesi székházban, ezt a célt kell szolgálni.

Az ünnepségen igét hirdetett Csűri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki kiemelte, egy alakuló közgyűlésen fontos tisztázni saját magunk és közösségünk előtt, hogy kicsodák vagyunk mi, szolgálattevők, akik arra méltattattunk, hogy megválasszanak bennünket azokra a tisztségviselésekre, amelyeket Isten megjelölt számunkra. Az ember felteszi a kérdést, ki vagyok én, a törékeny ember, hogy Isten rám tekint, szolgálatot ad. Ki vagyok én, akire ránéz a gyülekezet közössége, és rám mutat, mondván: te vagy az a szolgálattevő, akiben bízunk, akiben reménykedünk – tette hozzá Csűri István.

Egy becsületes keresztyén ember nem lehet más és nem szabad másnak lennie, mint annak, aki építkezik, aki soha nem rombol, mindenkor őbenne bízva álmodik, tervez és kivitelez, hogy legyenek megújult templomok, új közösségi helyek, ahova az ember szívesen érkezik. A mi feladatunk a szükséget megoldani, a járható úton járni, és ránézni a járhatatlan utakra is, hogy azok járhatók legyenek. Úgy haladhattok előre, és akkor lesz eredményes a munkátok – fogalmazott a püspök –, ha tudjátok, hogy milyen irányba kell, és szabad indulni. „Te az az ember vagy, aki tudsz előre nézni, akit nem fog valamilyen múltbéli teher a mélység fele húzni, aki nem azon fogsz töprengeni, hogy hol botlik meg, hol fog elesni, hol nem lesz sikeres az élete, hanem pont azt látja meg, hogy mit lehet letenni, miből tanulni, miből tovább indulni.”

Az elmúlt esztendőket áldás kísérte: megoldódtak kérdések, szépülnek és épülnek az épületek, mert a holnap mindig szebb lesz az imádkozók életében. Futni kell és nem panaszkodni, mert ha az ember leül és karba teszi a kezét, nem marad más megoldás, csak a halál, ami nem megoldás. Ez vonatkozik az egész társadalom életére is – magyarázta.

Végezetül Csűri István püspök azt kívánta, hogy „fussa” meg az egyházmegye a maga tagságával, közgyűlésével és tisztségviselőinek a közösségével azt az utat, amelyen ott van Krisztus, mert ha célegyenesen, lendületesen haladnak, minden áldást megkapnak.

Bogdán Szabolcs újraválasztott esperes beszédében elmondta, befejeződött egy hatéves vezetői ciklus, és elkezdődik egy új. Visszatekintve, köszönetet mondott minden eredményért, gyümölcsért. „Amikor Isten ránk bíz valamit, mindig a másik ember érdekében teszi, a másik emberért, mert szabadító szolgálatra hív bennünket, a lelkek megmentésének a szolgálatára. Bár nem ismerjük a jövőt, nem tudjuk, hogy mi áll előttünk, az övéi vagyunk” – fogalmazott.

Az eskütétel, a szavalat, és a kórus szolgálata után az új esperesi hivatal avatása, megáldása következett.

Új esperesi hivatalt avattak Szilágysomlyón

Sándor András helyi lelkész, főjegyző, imádságában hálát adott, hogy Isten gyermekeiként mindannyian élvezhetik azokat a javakat, áldásokat, amelyeket Ő ad embereken keresztül, lehetőségek által.

Az esperes kiemelte, a hivatal egy lelki otthon, műhely lesz, nemcsak a lelkipásztorok, hanem az egyházmegye minden tagja számára, és azt kérte, hogy e hajlékot töltse be Isten lelke, mert erre van mindannyiuknak szüksége. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy adjanak hálát az Úrnak, mert utat, lehetőséget nyitott a tervezésre, építkezésre, kirendelte azokat az embereket, akiket Isten eszközként felhasznált ennek a célnak a megvalósítására, illetve kirendelte az anyagi forrásokat is az építkezéshez.

2018. január 23-án tartották az esperesek kollégiumát Nagyváradon, akkor ismertette Farkas Zsolt, a KREK közigazgatásügyi előadótanácsosa az egyházmegyei székházépítés tervét, ami Magyarország kormányának a támogatásával valósulhat meg. „Minket is bevett ebbe a projektbe, 2018 februárjában beszéltem először a lelkészi közösségünknek erről, majd márciusban az egyházmegyei tanácsot is tájékoztattam, hogy lehetőség nyílik esperesi hivatal építésére”. Mint mesélte, azt tapasztalta: „örülünk, de nem hisszük”. 2018 májusában sok utánajárást követően kiválasztották a jelenlegi telket, és augusztusban, a magyar kormány jóvoltából, közreműködésével, megvették. 2018 vége 2019 eleje a tervezéssel, az engedélyeztetéssel telt el, 2019 nyarán megkapták az építkezési engedélyt, egy olyan időszakban, amikor sokan visszautasították az építkezésre, kivitelezésre vonatkozó kérésüket. 2020 februárjában elkezdődött az építkezés, és bár megtervezték az ünnepélyes alapkőletételt, a koronavírus-járvány miatt ez elmaradt. 2021 elején megvették a szomszédos telket is, így állt össze a 15 árnyi terület, amelyen bőven jut hely parkolásra is. Vevőt kaptak a régi esperesi hivatalra, így annak az árából megvalósították a terület bekerítését, az udvar feltöltését, esővízlevezetését, de még vannak elmaradt munkálatok – ismertette.

Grezsa István, Magyarország kormányának képviselője, főtanácsadó, beszédében megfogalmazta, két év világjárvány után, háború időszakban, nem lehet kétségünk, hogy a hét bő esztendő után, a hét szűk esztendő időszakába léptünk át, ami azt jelenti, hogy egy ilyen ünnepség, mint a szilágysomlyói esperesi hivatal avatása külön nyomatékot ad annak a ténynek, hogy Magyarország kormánya nem kíván a körülmények szorítása ellenére sem letérni arról az útról, amely a Kárpát-medencei határon átívelő nemzetegyesítés útja.

„Amikor a bő és szűk esztendőket összevetjük, és amikor a körülményeink fölött kesergünk, akkor ne felejtsük el, hogy mindenek felett, és mindenek előtt, erős hitre volt, van, és lesz szükségünk ebben a világban.” Elsősorban a cselekvő Istenben, aki bölcsen igazgatta életünket, hiszen hosszú ideje az anyaországi kormány az egyházi és világi szervezetekkel összefogva építkezik. Szatmártól Bánságig számtalan bizonyossága van annak, hogy a körülmények szorítása ellenére sem szabad elvéteni a cél magasságát, amely nem lehet más, mint az, hogy lélekben és anyagiakban megerősödve, a 21 században végre az emelkedő nemzetek sorába tartozzunk – mondta Grezsa István.

,,Maradjon meg az a hitünk, hogy meg kell maradjunk magyarságunk mellett. Az a munka, amit elvégezhettünk a királyhágómelléki reformátusokkal és mindenki mással itt Erdélyben, a magyarok által lakott területeken, példamutatóak lehetnek nemcsak a saját magunk számára, hanem a többségi nemzet számára egyaránt. Ha elég állhatatosak vagyunk, nem dobjuk el alapértékeinket, a keresztény hitet, a családban vetett hitünket, a saját fajtánkban, és a hazánkban vetett hitünket, akkor egy sokkal szebb, sokkal fényesebb jövő előtt állunk, mint a borzalmas 20. században, amit megszenvedtünk. Soli Deo Gloria – Isten dicsőségére” – zárta beszédét.

„Ha a lelki szemeinkkel visszatekintenénk a 10–30 éves múltunkra, akkor meglátnánk, hogy milyen sok hálaadáson, köszöntésen, fejlődésen ment át ez a közösség, amit Isten áldásával vezetünk” – fogalmazott Seres Dénes parlamenti képviselő. Ez a fejlődés kézzelfogható: gyarapodtak egyházközségeink, egyházmegyénk kerületi szinten, látszik közösségünk tenniakarása, áldozatkészsége, a jövőben való bizodalma, mert csak az építkezik, aki bízik a jövőben. A politikai képviselet is ugyanannak a közösségnek a megbízásából dolgozik, ugyanazok értékek mentén: a legfontosabb a hit, a család és a nemzet. „Munkálkodtunk, tevékenykedtünk, intézményrendszert próbáltunk kialakítani, hiszen intézményeket kell létrehozni ahhoz, hogy a közösségünk bizalommal forduljon ezekhez az intézményekhez, és hogy ezáltal bizonyos fokú képviseletet tudjunk ellátni. Köszönöm a gyümölcsöző együttműködést, hiszen egy a célunk, egy az akarat: ezt a közösséget képviselni, gazdagítani, lelki, anyagi gyarapodást biztosítani számukra”, majd Isten áldását kérte az épületre és azokra, akik a hosszú évek során munkájukkal tesznek népünk gyarapodásáért.

Farkas Zsolt, az egyházkerület közigazgatási tanácsosa örömmel mondta, büszkék arra, hogy el tudtak érni olyan pontokat az életben, amelyek néhány éve még elérhetetlennek tűntek. Hatalmas lépések által ott vannak, ahol nem remélték, hogy egyáltalán lehetnek. Az intézményekben való megerősödés 2012-2013-ban kezdődött, amikor az egyházkerület elhatározta, hogy végre kitör az albérlet fogságából és székházat épít, hiszen a KRE gyakorlatilag az elmúlt 100 évben nem tudott otthonra találni. 2016 áprilisában beköltözhettek a mai püspökség épületébe, de érezték, hogy itt nem lehet megállni, mert az egyházmegyék hasonló helyzetben voltak. Hontalanság, bolyongás, albérlet vagy méltatlan állapot az, ami sok-sok egyházmegyének az életét kísérte, és hogy lehet komolyan venni egy intézményt, amikor: „még az sincs, ahol lakjon”. Ezért elindult az esperesi székház építő programja, kilenc egyházmegyéből hétben. Mindezt nem tudták volna megvalósítani, ha nem lett volna kibe kapaszkodni. Az intézményrendszer építése pedig folytatódott: az iskolákat újraépítik vagy építették, óvodákat, bölcsődéket hoznak létre.

Ezidáig 36 csoport új bölcsőde, óvoda indulhatott, jelen pillanatban 750 gyerekkel, és még hátra van 13 csoportnak a megindulása, ezáltal több mint ezer gyermeknek biztosítanak helyet. „Ezt csak sikernek lehet mondani, sikerként lehet értékelni. Nem történhetett volna meg mindez, ha az Isten áldásán túl, nem lett volna kinek a kezét megfogni – nyomatékosította Farkas Zsolt.

„Néha jöttek kritikák: miért kell, el voltunk így is, jó volt így is, mi a cél? Fontos, hogy amennyire az Isten nekünk megengedi, kézbe vegyük azt, ami ránk tartozik. Csak azt, ami ránk tartozik, és alakítsuk ki mindazt, amit sorsnak szoktunk nevezni. Kerületi szinten letettük az alapot, talán a falakat is megépítettük, de tető nincs a házon, tovább kell menni, ha van vízió, munka, munkakedv, munkavállalás és hatékonyság. És ezt megáldja az Isten, és adja, hogy sokszor tudjunk még dicsekedni” – mondta.  

Az ünnepi beszédek és a szalagvágást követően Csűri István püspök megáldotta az új esperesi hivatalt, amely igaz helye lesz mindazoknak, akik örömmel és boldogsággal vagy könnyel érkeznek, és ahol testéri közösségre találhat mindenki.