.png)
Fagyot hozott Pongrác Székelyföldre
Fagyba borult Székelyföld nagy része vasárnapról hétfőre virradóra, Pongrác napjának reggelén. A leghidegebbet a Kelemen-havasokban mérték, aol mínusz 8,2 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet.
Nem hazudtolta meg magát Pongrác, a fagyosszentek első napjának reggelén fagyba burkolózott Székelyföld nagy része.
Hideg reggelre ébredt Székelyföld hétfőn, szinte fagyba burkolózott az egész térség, legalábis a hegyvidéki területeken. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) adatai szerint a települések közül Csíkszeredában mérték a leghidegebbet, ahol mínusz 3,6 Celsius-fok volt, Maroshévízen mínusz 2,3, Gyergyóalfaluban pedig mínusz 2,1 fok volt.
A leghidegebbet a Kelemen-havasokban rögzítették, ott mínusz 8,2 fokig csökkent a hőmérséklet, de hideg volt a Csalhó-hegységben (-6,2), a Kovászna-megyei Lakócán (-5,5) és a Bucsin-tetőn is (-2,7) is.
A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., május 13., május 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia naptól (május 15.) is fagyot várt. „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk, emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” – tartja egy délvidéki népi magyarázat arról, hogy miért hoznak fagyot május közepén a fagyosszentek.
(Borítókép: pixabay)
CSAK SAJÁT
