Visszaülhetett a volán mögé az a férfi, aki október elején Kolozsváron a járdán ütötte el a 12 éves Eduárdot, hisz megilleti az ártatlanság vélelme a közúti baleset során gondatlanságból testi sértést vagy emberölést elkövető személyt is, amíg ellene nincs jogerős ítélet – ezt Kádár Hunor büntetőjogász magyarázta el a Maszol kérdésére. Mi az eljárás ilyen esetekben? Mekkora büntetésre számíthat az elkövető? – ezt jártuk körbe a büntetőjogásszal, aki azt is elmondta, míg húsz éve a lopás volt a leggyakoribb bűncselekmény az országban, ma első helyen a közúti szabálytalankodás áll.

Mint ismert, október 1-jén Kolozsváron a járdán gázolta el a 12 éves Eduárdot egy Mustang gépkocsi. A szemtanúk beszámolója szerint az ütközés brutális erejű volt. A rendőrség megállapította, hogy a balesetet okozó autót egy 34 éves Beszterce-Naszód megyei férfi vezette. A teszt alapján nem fogyasztott alkoholt, de a túlzott sebesség miatt elveszíthette uralmát a jármű felett.

A kisfiú – aki a Báthory István Elméleti Líceum diákja – súlyos koponyasérülést szenvedett, mellkasi és hasi sérülései is voltak, és eltört az egyik combcsontja. Közel egy hónapot töltött kórházban, több műtéten esett át, felépülése még hosszas lesz az orvosok szerint.

Mint nemrég megírtuk, a Báthory Szülői Szövetség információi szerint a gázoló sofőr a baleset után nem sokkal visszakapta a vezetői engedélyét.

Kádár Hunor büntetőjogász szerint valójában nem a gépjárművezetői jogosítványát, hanem egy bizonylatot – románul: dovada – kaphatott a gázoló sofőr, aki ennek birtokában vezethet, a jogosítványa pedig a rendőrségen marad mindaddig, míg ítélet születik az ügyben. A szakértő kiemelte, az ügyet ugyan nem ismeri, de ilyen esetekben ez a törvényes eljárás.

„A román szabályozás – azaz a román KRESZ – ilyen esetben azt írja elő, hogy a büntetőeljárás során egészen a jogerős ítéletig meghosszabbítható 90 napra az eljárás alatt álló személy vezetési joga. Kérelem alapján ezt a nyomozati fázisban az ügyész, a bírósági fázisban a bíró hosszabbíthatja meg. Ennek a rációja az ártatlanság vélelme, hisz mindaddig, amíg egy személyt jogerősen nem ítélnek el, ártatlannak kell tekinteni. Hiába, hogy esetleg a bizonyítékok ellene szólnak, technikailag, míg ki nem mondják a jogerős ítéletet, addig ő ártatlannak számít” – fejtette ki.

Hozzátette, az ügyész vagy a bíró 90 naponként újra meghosszabbíthatja ezt a bizonylatot, ha úgy dönt. „Általában meg is teszik. Ezzel a dokumentummal az országban lehet közlekedni, de külföldön nem ismerik el. Amennyiben végül elítélik a sofőrt, akkor viszont megsemmisítik a gépjárművezetői engedélyét” – magyarázta el.

Egyszer van, máskor nincs az ártatlanság vélelme

Akkor nem lenne joga továbbra is vezetni, ha a közúti baleset során nemcsak gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy emberölés történik, hanem ittas vezetés, jogosítvány nélküli vezetés, a baleset helyszínének az elhagyása is, vagy az elkövető olyan gépjárművet vezet, ami nincs forgalomban bejegyezve – ilyen esetben elveszíti a vezetési jogát a büntetőeljárás idejére is az elkövető – mondta el a büntetőjogász, aki szerint ez logikailag problémás.

„Ha az ártatlanság vélelme lehetővé teszi a gondatlanságból elkövetett testi sértés esetén, hogy meghosszabbítsák a vezetési jogát az eljárás alatt álló sofőrnek, akkor példádul az ittas vezetés esetén ugyanúgy az ártatlanság vélelme miért nem teszi ezt lehetővé, miközben mindkét esetben, amíg jogerősen el nem ítélik, addig ártatlannak kell tekintenií? Ez nagyon problematikus jogilag, hisz az ártatlanság vélelme szempontjából a két helyzet ugyanaz” – mutatott rá. 

A jogosítvány hiánya fáj, nem az ítélet

Kádár Hunor elmondta, büntetlen előéletűek esetében a közúti balesetek során bekövetkezett gondatlanságból okozott testi sértés esetén általában felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést szabnak ki, valamint megsemmisítik a gépjárművezetői engedélyt, és legalább egy évre eltiltják a vezetési jogtól az elkövetőt, gondatlanságból elkövetett emberölés esetén pedig felfüggesztett börtönbüntetés lehet az ítélet. „90 százalék eséllyel felfüggesztett börtönbüntetést kap az illető sofőr” – jegyezte meg a kolozsvári eset kapcsán.

Hozzátette, amikor ittas vezetés révén történik gondatlanságból testi sértés vagy emberölés, akkor már nem úszható meg felfüggesztett börtönbüntetéssel, hanem letöltendő jár.

A jogász elmondta, tapasztalata alapján, a felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottaknak „a legnagyobb gondjuk, hogy jogosítvány nélkül maradnak egy évig, és utána újra be kell iratkozniuk sofőriskolába, és újra kell vizsgázniuk. Ez jobban foglalkoztatja őket, mint maga a büntetés, és az hogy emiatt priuszuk lesz, valamint, hogy párfogó felügyelőhöz kell 2-4 évig járniuk”.

Lennének lehetőségek súlyosabb szankcióra is, azonban ezzel nem szokás élni a jogász szerint. „Mellékbüntetésként – a büntetőtörvénykönyv alapján – el lehet rendelni a vezetési jogtól való eltiltást legtöbb öt évre. Vannak lehetőségek, azonban nem élnek vele a bírák. Általában az egyéves eltiltást alkalmazzák, amit előír a közlekedési törvénykönyv” – számolt be.

A leggyakoribb bűncselekmény a közlekedési szabálytalanság

Kádár Hunor úgy véli, hogy a jelenlegi szankciók nem elég elrettentőek a közlekedési szabálytalanságok esetében, ez pedig az egyik fő oka annak, hogy Romániában ennyi, áldozatokkal járó baleset történik.

„Húsz évvel ezelőtt, amikor jogászhallgató voltam, azt tanították, hogy Romániában a leggyakoribb bűncselekmény a lopás. Ez valószínűleg érvényes volt száz éven át, ám most már nem. Ma a közlekedési bűncselekmények vezetnek” – hívta fel a figyelmet. Szerinte nem a bűncselekmények büntetését, hanem elsősorban a szabálysértések szankcionálását kellene szigorítani, mivel Románia toronymagasan vezet a közlekedés során elkövetett testi sértések és halálos balesetek tekintetében.

„Ennek az oka elsősorban, hogy rettentően agresszívan vezetnek Romániában, és nem tartják be a közlekedési szabályokat, valamint hozzájárul az autópályák hiánya is. A rendőrségnek valószínűleg nincs meg a megfelelő apparátusa, hogy elég tettenérés történjen, és a szankciók sem olyan mértékűek, amelyek elrettentik a szabálytalankodókat” – fogalmazott.

Szerinte a sok büntetőügy nem a jogi szankciók hibájából fakad, hanem a rossz vezetési kultúrából. A gyorshajtás és a záróvonalon előzés a legtöbb halálos baleset forrása, ezért ezek szigorúbb büntetése, valamint a szabályok következetes érvényesítése hozhatna javulást, véli a jogász. „Ez állíthatja meg az agresszív vezetést és előzheti meg a súlyos baleseteket” – hangsúlyozta Kádár Hunor.

Kapcsolódó

Elhagyhatta a kórházat a 12 éves Eduárd, akit egy Mustang gázolt el a járdán

Eduárdot kedden bocsátották haza, egy hosszú távú rehabilitációs tervvel.

gázolás Kolozsvár gyermek kórház