Egyre gyakoribbak a tarlóégetések, a pénzbírság sem elrettentő

A Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőséget (ISU) három nap alatt ötven tűzesethez riasztották, és ezeknek nagy részét a tarlótűz okozta. Az aljnövényzet égetéséért kiszabható bírság akár 50 ezer lej is lehet, ám úgy tűnik, ez sem ijeszti meg a lakosokat, hiszen több napja Kolozsvár északi oldala is minden este lángokban áll. Arad megyében egy műemlék fatemplom lett a tűz martaléka az emberi felelőtlenség miatt.

A száraz növényzet és az erős szél miatt gyorsan tovább terjedhet a tűz | A Kolozs Megyei katasztrófavédelmi Felügyelőség felvételeA katasztrófavédelmi felügyelőség azt írta Facebook-oldalán hétfőn, hogy az elmúlt hét utolsó három napján valamennyi alegységükön keresztül több mint 50, száraz növényzet, szemét elégetéséből keletkezett tűzesethez riasztották őket, és „bár ezek a tüzek könnyű beavatkozásnak tűnhetnek”, veszélyeztethetik a földeket, az épületeket és akár az emberéletet is.

Egy másik posztjukban azt írták: március első felében több mint 1400 beavatkozást regisztráltak az ellenőrizetlen égetés miatt, amely mintegy 5000 hektárnyi területet érintett. „Ha nem égetnék el a száraz növényzetet, avart, akkor nagyon sok anyagi értéket és emberéletet is menthetnénk meg. A száraz növényzet elégetése miatt kialakult tüzek esetében a lángok nagyon nagy területen, nagyon gyorsan terjednek, és a tűzoltók keményen dolgoznak, hogy megbirkózzanak velük! A helyzet még nehezebb, ha az égő mezők közelében házak vagy más épületek vannak. Ilyen esetekben minden másodperc számít. A növényzet elégetése tilos, és a jogszabályi rendelkezések be nem tartása 50 ezer lejig terjedő bírsággal járhat” – írták a posztban.

Oláh Emese: a tarlótüzek nagy része a különböző önkormányzatok határán kívül történik

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere megkeresésünkre elmondta: sajnos márciusban látható volt, hogy egyre gyakoribbak a tarlótüzek, és ő úgy gondolja, hogy az ellenőrzések megszigorítására lenne szükség, hogy ezen változtatni lehessen.

„A helyi rendőrség is büntethet emiatt, de sajnos a tarlótüzek nagy része a különböző önkormányzatok határán kívül történik, így nem sokat tehetnek. Ami veszélyes, az egyértelműen a pataréti tűz, ami egyre gyakrabban fellobban, ott pedig sajnos nem igazán tudják beazonosítani, hogy ki vagy mi okozza a tüzet. Úgyhogy ebben az esetben a megyei tanácsnak kell megtalálni a megfelelő megoldást, hogy hogyan lehet megelőzni ezeket a tűzeseteket” – nyilatkozta.

Hozzátette, Kolozsváron eddig nem volt ennyire jellemző a tűzeset, ám – mint mondta – azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt tél kifejezetten száraz volt, és több ízben is felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy milyen következményei lehetnek ennek: a tarlótüzek ugyanis épp a téli szárazság miatt könnyebben tudnak terjedni.

Mi a megoldás?

A Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség Facebook-oldalán azt írta, javasolják, hogy mindenki vegye figyelembe a következőket, amikor tűzgyújtásra készül:

  • az avar, a száraz növényzet és a növényi hulladék elégetése csak a tűzoltóság vezetője által kiállított engedély megszerzése után végezhető;
  • tűzveszélyes helyeken, szeles időben, nagy szárazságban tilos a nyílt láng használata;
  • a nyílt láng használata nem megengedett a robbanásveszélyes helyektől 40 m-nél kisebb távolságban és a gyúlékony anyagoktól (fa, papír, textil, aszfaltlap, olaj stb.) 10 m-nél kisebb távolságban, anélkül, hogy azt felügyelnék;
  • a növényi hulladék, szemét és egyéb anyagok égetését külön erre a célra előkészített helyen vagy előkészített területen kell végezni, megtéve a szükséges óvintézkedéseket a tűz átterjedésének megakadályozására;
  • a száraz növényzet és növényi hulladék elégetését a következő rendelkezéseknek megfelelően kell végezni: szélcsendes időben, akkora mennyiséget lehet csak elégetni, hogy az égés ellenőrizhető legyen, az égetést olyan területeken kell végezni, amely nem teszi lehetővé a tűz átterjedését az erdőre, és nem érinti az elektromos hálózatokat, a földgázszállító vezetékeket, a kőolajtermékeket vagy más éghető anyagokat, a terület megtisztítása minden egyes növénykupac körül 5 méter legyen, csak nappali órákban égethetnek és a tüzet állandóan felügyelni kell, végül minden esetben el kell oltani teljesen tüzet, mielőtt elhagyják a helyszínt.

Arad megyében leégett egy műemlék fatemplom a tarlóégetés következtében

Hétfőn leégett az Arad megye északkeleti vidékén fekvő, Halmágycsúcs (Vârfurile) községhez tartozó Vidra település 1724-ben épült ortodox fatemploma. Az Arad Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség tájékoztatása szerint az aljnövényzetet akarták felégetni, de a tűz átterjedt a közeli műemléképületre, és mivel a tető kátránnyal volt borítva, nagyon gyorsan és hevesen égett.Ennyi maradt a műemléképületből | Fotó: ISU

A tűzoltók szerint későn is jelentették be az esetet, és mire a borossebesi és honctői tűzoltók a helyszínre értek, már nem tudták megakadályozni, hogy a lángok ne emésszék fel az épületet. Szent Kozma és Damjánnak szentelt ortodox fatemplom szerepelt a romániai műemlékek jegyzékében is. (P. L. Zs.)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?