Az egészségügyi rendszerben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ambuláns szakellátásra, mivel a betegek által igényelt szolgáltatások több mint 70–75 százalékában nem lenne szükség sürgősségi vagy kórházi ellátásra – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden.

A tárcavezető rámutatott: Romániában továbbra is jelentős különbségek vannak a városi és vidéki egészségügyi ellátás között, és ez a probléma nem egyedi, több Európai Unió-tagállamban is jelen van. Évekig csak beszéltek a különbségek csökkentéséről, de konkrét lépések alig történtek, idézi a minisztert az Agerpres hírügynökség.

A miniszter szerint a megoldás kulcsa az ambuláns szakellátás megerősítése. „Az emberek többségének nem kórházi kezelésre vagy sürgősségi ellátásra van szüksége, hanem járóbeteg-szolgáltatásokra” – hangsúlyozta a Healthcare Forum 2026 – „Az igazság Románia egészségügyéről” című rendezvényen.
Kiemelte, hogy az ambuláns ellátás keretében egyszerűbb diagnózisok felállítására, kezelések módosítására és nyomon követésére, szűrésekre, megelőzésre és különféle vizsgálatok elvégzésére is lehetőség van, anélkül hogy a betegek kórházi felvételre vagy műtéti beavatkozásra szorulnának. „Az elmúlt húsz évben ezt a rendkívül fontos területet elhanyagoltuk” – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy az utóbbi időszakban felgyorsult az ambuláns szakellátás fejlesztése. A helyreállítási alap (PNRR) keretében 69 kórházban újítottak fel, bővítettek vagy hoztak létre ambuláns rendelőket. Összesen több mint 375 rendelőt korszerűsítettek, amelyek több mint fele vidéki térségekben található.
Az intézkedések között szerepel a rendelési idő meghosszabbítása este 20 óráig, valamint az a kötelezettség, hogy a kórházi orvosok rotációs rendszerben ambuláns tevékenységet is végezzenek. Emellett emelték az ambuláns szolgáltatások finanszírozási pontértékét, amely januárban 6,50 lejre nőtt, és a tervek szerint jövő januárban 8 lejre emelkedik.

Rogobete hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedben sok szó esett a szűrőprogramokról, miközben jelentős összegeket költöttek képzésekre, azonban az alapvető infrastruktúra fejlesztése háttérbe szorult.
„Hiába vannak jól képzett orvosok, ha nincs megfelelő infrastruktúra, nem lehet hatékony szűréseket végezni” – fogalmazott.
A miniszter bejelentette, hogy jelenleg szakmai szervezetekkel, iparági szereplőkkel és a minisztérium szakembereivel közösen dolgoznak az első országos szűrési és megelőzési stratégia kidolgozásán. Ez többek között a szív- és érrendszeri, onkológiai, táplálkozási, diabéteszes, mentális egészségügyi és fogászati területeket is lefedi majd.