A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint a mesterséges intelligenciával végrehajtott kibertámadások hamarosan az európai államok működését is megbéníthatják, ezért Varsó a hidegháborús nukleáris elrettentéshez hasonló biztonságpolitikai megközelítést szorgalmaz.

A számítógépes támadók egyre gyakrabban olyan berendezések működésébe avatkoznak be, amelyek kiesését a lakosság azonnal megérzi. A november elején több országban megbénított áruházi hűtőrendszerek esete ismét előtérbe állította az állami hátterű kibertámadók elrettentésének kérdését. Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes szerint Európának a hidegháborúból ismert elrettentés logikáját kellene alkalmaznia a mesterséges intelligencia korában.

A lengyel kormány digitális ügyekért felelős vezetője az Euronews részvételével tartott újságírói beszélgetésen arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg a számítógépes támadások lehetőségeit. A hozzáférhető nyelvi modellek megkönnyíthetik a sérülékenységek felkutatását és a támadások előkészítését. Gawkowski úgy számol, hogy Lengyelországban 2027-re akár tízszeresére is nőhet a kibertámadások száma, ám ez egyelőre politikusi előrejelzés.

A miniszter nem az internetes bűnözőket tartja a legsúlyosabb fenyegetésnek, mert ellenük már jelentős védelmi tapasztalat halmozódott fel. Megítélése szerint az igazán komoly veszélyt azok az országok jelentik, amelyek politikai vagy katonai céljaik elérésére használják fel a digitális eszközöket, és képesek összehangolt támadásokat indítani egy másik állam létfontosságú szolgáltatásai ellen. Lengyelországot a frontvonalban látja, és arra figyelmeztet, hogy a földrajzi távolság nem jelent védelmet.

Az elrettentésről szóló javaslat történelmi párhuzama a hidegháború két szuperhatalmának viszonyához vezet. A nukleáris egyensúly egyik alapja az volt, hogy mindkét szuperhatalom számolhatott a másik pusztító válaszcsapásával. Egy közvetlen háború megindítása ezért a támadó számára is elfogadhatatlan következményekkel fenyegetett. Gawkowski szerint a kibertérben szintén világossá kellene tenni, hogy egy súlyos támadásnak következménye lesz, különben az ellenfelek a megtorlástól való félelem nélkül próbálhatják megbénítani Európa infrastruktúráját.

Kapcsolódó

Kiszivárgott, mely üzletek hűtőit érte hackertámadás – Szakértő: az otthonainkba is betörhetnek

Kiberbiztonsági szakértő figyelmeztet, hogy a hackerek az otthonainkba, a mi hűtőinkbe is betörhetnek.

hackertámadás hűtőszekrény üzletlánc kiberbiztonság

A figyelmeztetés hátterében nagyon is kézzelfogható események állnak

November elején több európai ország, köztük Románia, Belgium, Svédország és Írország üzleteiben támadók távolról beavatkoztak a hűtőberendezések vezérlésébe, egyes rendszerekben szélsőségesen magasra állítva a hőmérsékletet. A meghibásodások miatt nagy mennyiségű élelmiszert kellett megsemmisíteni, és a kereskedők komoly veszteségeket szenvedtek el. Hasonló támadássorozat októberben Franciaországban is több száz üzletet érintett, jelezve, mennyire sérülékenyek lehetnek az internethez kapcsolt, régebbi ipari vezérlőberendezések.

Egyelőre nem bizonyított, hogy a támadásokat állami szereplők irányították, vagy hogy azok során mesterséges intelligenciát alkalmaztak. A hatóságok és a kiberbiztonsági szakértők az elkövetők azonosításán dolgoznak, a rendelkezésre álló információk pedig több lehetséges magyarázatot is megengednek. A lengyel politikus számára az esetek elsősorban azt mutatják meg, milyen súlyos következménye lehet annak, ha egy digitális behatolás már nem csupán a képernyőkön okoz zavart, hanem a mindennapi ellátás feltételeit is érinti.

Gawkowski különösen élesen bírálta azt a gyakorlatot, amely az efféle műveleteket a hibrid hadviselés kategóriájába sorolja. Szerinte ez a megnevezés sokszor elfedi a támadások tényleges súlyát, és alkalmat ad arra, hogy a szövetségesek elkerüljék a katonai válasz lehetőségének mérlegelését. A NATO kollektív védelemről szóló, ötödik cikkelye ugyanakkor nem lép életbe automatikusan minden kibertámadás esetén: a támadás jellege és súlyossága, valamint a szövetségesek politikai döntése egyaránt számít.

A miniszter egy erőmű elleni bombatámadáshoz hasonlította azokat a digitális műveleteket, amelyek képesek leállítani az energiaellátást, veszélyeztetni a kórházak működését vagy megbénítani a kereskedelmet. Érvelése szerint a következmények szempontjából egyre kevésbé megnyugtató különbség, hogy a károkozás fizikai fegyverrel vagy számítógépes rendszereken keresztül történik. Oroszországot és Fehéroroszországot is megnevezve azt sürgette, hogy Európa világos jelzést küldjön a lehetséges állami támadóknak a válaszlépések készségéről.

Kapcsolódó

Újabb kibertámadás érte az európai szupermarketek hűtőit

Európa-szerte szupermarketek tucatjai számoltak be arról, hogy éjszaka megemelkedett hűtő- és fagyasztóberendezéseik hőmérséklete. 

hekker kibertámadás szupermarket hűtő

Az európai államok számára mindez nehéz feladat, mert a támadó kilétének bizonyítása időigényes, a válaszcsapás arányossága pedig jogi és politikai kérdéseket vet fel. Az elrettentés önmagában nem helyettesíti a védekezést sem: a kritikus szolgáltatások tartalékrendszerei, a sérülékeny berendezések korszerűsítése és a gyors helyreállítási képesség legalább annyira fontos, mint a következmények kilátásba helyezése. Gawkowski fellépése mégis egyértelmű irányváltást sürget, mert szerinte Európa nem engedheti meg magának, hogy csak akkor vegye komolyan a digitális fenyegetést, amikor már egy erőmű, kórház vagy teljes ellátási lánc működése forog kockán.