Félszáznál is több fényképet tartalmazó fotókollázs jelent meg a napokban a közösségi médiában Székelyudvarhely belvárosának leromlott állapotú épületeiről. Bár több erdélyi városban már a felújításon is túl vannak, Udvarhelyen egyelőre csak most zajlik az állapotfelmérés.

Elhanyagolt, lepukkant városként elevenedik meg Székelyudvarhely abban a fotókollázsában, amelyet Műemlék vagy giccs? címmel az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport (UTCA) tett közzé hétfőn a közösségi médiában. A mellékelt szövegben nem finomkodnak a kritikával, mint írják: „a város egyre jobban lepusztul, várjuk a turistákat, de nincs semmink a nagy dumán kívül, a turista járkálhat, mint Kábel a rengetegben”.

A mintegy félszáz fotó Székelyudvarhely központjában, az ottani elhanyagolt épületekről készült, megfogalmazásuk szerint „a belváros omlik, mállik a vakolat, a penész és a salétrom eszi meg a házakat, a téglák szotyognak, úgy néz ki, mint akinek nincs gazdája”. Kifogásolják a járdák állapotát, illetve a sok esetben nem szakszerűen elvégzett javításokat. „Sok a tákmányolt épület, amin mindenki azt javított, amit épp tudott és úgy, ahogy neki jólesett. Mert ebben a városban nincs egy szabály, egy rendszer, egy egységes városrendezési, egy normális műemlékvédelmi irányzat vagy valamiféle terv, amire mindenki rábólinthasson” – fogalmaznak a bejegyzésben.

A fotókhoz társított szöveg szerint Székelyudvarhely valamikor egy kedves, barátságos, csendes városka volt, akit mindenki szeretett, és ahova szívesen költöztek az emberek, csakhogy a helyzet mára sokat változott. „A város szép lassan olyan, mint a senki kutyája, több az élősködő bolha rajta, mint amit elbír maga az állat” - írják az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport tagjai.

Mit mond a városvezetés?

Az érintett épületek helyzetéről megkérdeztük a városházát. Válaszukban azt írták, hogy egy éve kezdték el feltérképezni a város területén lévő, kiemelten a városközpontban található elhanyagolt ingatlanokat, és ez folyamatosan halad napjainkban is.

„Egy pontozásos rendszer alapján kategorizáljuk ezeket az ingatlanokat, illetve levélben szólítjuk fel azok tulajdonosait a felújítási munkálatok elkezdésére. Amennyiben ezt nem teszi meg a megszabott határidőn belül, akár 500 százalékos ingatlanadó növelésre is számíthat az adott tulajdonos” – válaszolta kérdésünkre Zörgő Noémi sajtófelelős. Tudatta azt is, hogy mindenkinek kötelezettsége karbantartani a tulajdonában levő épületeket, és a jelenleg érvényben lévő törvénykezés alapján a karbantartási és javítási munkálatok elvégezhetőek építési engedély kiváltása nélkül, azzal a feltétellel, hogy nem változhat a homlokzat építészeti jellege.

Mint írják, a védett övezetekben kissé komplexebb ez a kérdés, hiszen itt is elvégezhetőek a javítási munkálatok, viszont előtte értesíteni kell az Urbanisztikai Irodát és a Műemlékvédelmi Igazgatóságot, amelynek ki kell adnia egy beleegyezést, amelyben további feltételeket támaszthat a javítási munkálatokkal kapcsolatban. „Ez nem a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal hatásköre, viszont folyamatos egyeztetéseket folytatunk az említett igazgatósággal annak érdekében, hogy a jelenleg elég bonyolult folyamatot a lehető legjobban leegyszerűsítsük” – tájékoztatott az udvarhelyi polgármesteri hivatal sajtófelelőse.

Tíz éves a jogszabály

Romániában 2011-ben fogadták el a homlokzatok rehabilitálásáról szóló rendeletet, amelynek értelmében az önkormányzatok az épületek homlokzatainak felújítására „kényszeríthetik” a tulajdonosokat, a költségeket azonban a büdzséből állják, és utólag szerzik vissza a lakosoktól. A jogszabály szerint a beruházóknak nem kell adót fizetniük az építkezési munkálatok után, illetve amennyiben létezik ilyen jellegű helyi tanácsi határozat, öt évig mentesülhetnek az ingatlanadó befizetése alól is. Azon személyek esetében, akiknek jövedelme kisebb az országos nettó átlagbérnél, vagy műemléképületben laknak, nem kell visszafizetniük az önkormányzat által biztosított hitelt, áll a jogszabályban.

Máshol már léptek

A hanyag tulajdonosokra kivethető emelt ingatlanadó több erdélyi városban bizonyult hatásosnak. Nagyvárad volt az úttörő, ahol már évekkel ezelőtt sikerült gyakorlatba ültetni a homlokzatfelújítási programot, mely révén az önkormányzat felvállalta, hogy segítséget nyújt a műemléképületek restaurálásához adókedvezménnyel, díjmentes műszaki tervekkel és esetenként kölcsön biztosításával segíti elő a konzerválást, restaurálást.

Ezt követően Kolozsváron és Aradon is számos évtizedekig elhanyagolt belvárosi épület újult meg abból az egyszerű okból, hogy a tulajdonos nem akarta a reális adó többszörösét fizetni, így inkább korszerűsítette tulajdonát. A példa ezt követően több más városban is ragadósnak bizonyult.

Székelyudvarhelyen, a 2010-ben kiadott műemléki nyilvántartásban 29 műemlék és 5 védett utcakép szerepel, ezek többsége a történelmi belváros határán belül található. De említést érdemelnek a műemléki védelmet nem élvező, de a történeti városszövetbe és városképbe jól illeszkedő épületek is.