Ilie Bolojan miniszterelnök reagált a „Bolojan, hív Románia” üzenetre, amelyet az elmúlt napokban az igazságszolgáltatás helyzete ellen tiltakozók skandáltak.

A kormányfő elismerte: a román társadalomban erős igazságtalanságérzet alakult ki, különösen az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, és ez a jelenség a közvélemény-kutatásokban is egyértelműen tükröződik.

Bolojan hangsúlyozta, hogy a polgárok állami intézményekbe, köztük az igazságszolgáltatásba vetett bizalma alacsony, ezért az elégedetlenség és az aggodalom természetes reakciónak tekinthető. Ugyanakkor a Cotidianulnak adott interjúban leszögezte: nem a politikai nyilatkozatok és érzelmi hullámok meglovaglása vezet megoldáshoz, hanem a konkrét, megvalósítható reformjavaslatok kidolgozása.

A miniszterelnök bejelentette, hogy létrehoztak egy munkacsoportot az igazságügyi törvények elemzésére, amely a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) képviselőivel együtt dolgozik. A cél az, hogy január végéig olyan javaslatok szülessenek, amelyek mögé a kormány vagy a kormánykoalíció parlamenti többséget tud állítani.

Kapcsolódó

Londonból üzent az államfő: Az igazságügyben kirobbant botrány kapcsán bizonyítékokat kér (VIDEÓ)

Eddig körülbelül egy tucat bíró és ügyész jelezte részvételét a december 22-én a Cotroceni-palotában szervezendő találkozón – jelentette ki szerdán az államelnök.

Recorder igazságszolgáltatás bírák kormánykoalíció menesztés Nicușor Dan London

Bolojan szerint az igazságszolgáltatás egyik legnagyobb problémája az eljárások túlzott elhúzódása, amely sok esetben az ügyek elévüléséhez vezet, súlyosan sértve az igazságérzetet. Emellett problémát jelent a meritokrácia, az előléptetések rendszere és a bírói testületek összetétele is. Ezeket a gondokat nem lehet tagadni – fogalmazott –, és a megoldásokat részben a rendszer belső reformjaiban, részben törvénymódosításokban kell keresni.

A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy Románia az MCV-monitoring megszűnése után szinte teljes egészében az igazságszolgáltatási rendszer belső vezetésére ruházta át az irányítás felelősségét, miközben az igazságügyi miniszter mozgástere jelentősen beszűkült.

Ilie Bolojan kijelentette: mindazok, akik az elmúlt években vezető szerepet töltöttek be az igazságszolgáltatásban – beleértve a Legfelsőbb Bíróság és a CSM vezetését, valamint Lia Savoneát –, felelősséggel tartoznak a kialakult helyzetért. Ugyanakkor hozzátette: a politikai döntéshozók felelőssége is fennáll, különösen ott, ahol a reformígéretek nem váltak valóra.

„Az egyik legnagyobb problémánk az, hogy reményeket keltettünk, majd csalódást okoztunk” – fogalmazott a miniszterelnök, hangsúlyozva: a következő időszak feladata az, hogy az igazságszolgáltatás és az állami adminisztráció működését kézzelfogható módon sikerüljön javítani.