Európában komoly természetvédelmi és tudományos jelentőséggel bír a bölények visszatelepítése az egykor általuk uralt területekre. Ebben a tevékenységben fontos szerepet játszik a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézet (ICDCRM), ami a Life Bison projekt partnereként kulcsszerepet vállalt a faj kutatásában, amely nemcsak annak megmentését, visszatelepítését az eredeti élőhelyekre, hanem az ökoszisztémák helyreállítását és a biodiverzitás növelését is szolgálja, ugyanakkor a kutatások eredményei közvetetten Székelyföldön is iránymutatóak lehetnek a nagyvadak tekintetében.

Bár korábban nem foglalkoztak nagyemlősök kutatásával, régóta jelen vannak a biodiverzitás-monitoring, az ökológiai rendszerek elemzése és a természetvédelmi együttműködések területén – mondta érdeklődésünkre dr. Szép Róbert, az ICDCRM igazgatója. „A programhoz való csatlakozás lehetőséget adott arra, hogy szakmai hátterünkkel és a helyi közösségekkel kiépített kapcsolatainkkal hozzájáruljunk egy európai jelentőségű kezdeményezéshez. Hargita megyében ugyan a magas településsűrűség, és a földrajzi adottságok miatt a bölények visszatelepítése nem reális, a térség számára azonban a program tapasztalatai és kutatási eredményei így is jelentős értéket képviselnek. Fontos, hogy a program nemcsak természetvédelmi projekt, hanem tudományos és társadalmi folyamat is, amelynek hosszú távon a Székelyföldön is lesz közvetett haszna” – mutatott rá a szakember.

Megtudtuk: a bölény Európa legnagyobb testű szárazföldi emlőse, amelynek jelenléte kiemelkedő ökológiai szerepet játszik. „A Krassó-Szörény megyében, a Déli-Kárpátok nyugati részén található Szárkő-hegységben (Munţii Ţarcu) ma már közel 300 egyed él szabadon, emellett Argeș és Neamț megyében élnek kisebb bölénypopulációk. Az állatok nemzetközi tenyészprogramokból származnak, és gondos genetikai kiválasztás után kerültek vissza a természetbe” – tette hozzá az ICDCRM igazgatója. Felhívta a figyelmet: a program célja nem csupán a visszatelepítés, hiszen a bölények legelésükkel szabályozzák a növényzetet, visszafogják az erdőterjedést, és így hozzájárulnak a nyílt élőhelyek fennmaradásához, ami számos más növény- és állatfaj számára biztosít élőhelyet, tehát a bölény ökológiai szerepe kiemelkedő, egyfajta „ökoszisztéma-mérnöknek” tekinthető, amely jelentősen növeli a biodiverzitást. A projekt által hosszú távon önfenntartó, természetesen szaporodó populációkat szeretnének létrehozni, amelyek beilleszkednek az ökoszisztémákba, és javítják a táj ökológiai funkcióit. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a természetvédelmi szervezetek, a vadgazdálkodók, az önkormányzatok és az erdészetek között. A bölények mellett a barna medve is kulcsszerepet játszik a Kárpátok ikonikus nagyemlősei között, hozzájárulva a biológiai sokszínűség fenntartásához. „A bölény és a medve együtt a Kárpátok szimbolikus fajai, és bár nálunk (Hargita megye – szerk. megj.) bölények nincsenek, a medvék jelenléte és az ehhez kapcsolódó kutatások kiválóan illeszthetők a program szellemiségéhez: a nagyemlősök szerepe kulcsfontosságú az ökoszisztémák működésében” – mutatott rá a csíkszeredai kutató.

A programban részt vevő kutatók megfigyeléseik során a modern technológiát és a hagyományos módszereket kombinálják. Például GPS-nyakörvekkel követik a mozgásukat, kameracsapdákkal rögzítik viselkedésüket, de terepi megfigyeléseket és vegetációs felméréseket is végeznek, miközben nemzetközi partnerekkel genetikai vizsgálatokat folytatnak. A történelmileg kis egyedszámból származó populáció genetikai változatosságának megőrzése kulcsfontosságú, hiszen ez határozza meg a hosszú távú fennmaradás esélyét.

Szép Róbert elmondta: a program során számos kihívással kell szembenézni. A bölények nagy testméretük miatt kiterjedt, változatos élőhelyet igényelnek, és elengedhetetlen, hogy ne okozzanak károkat a mezőgazdasági területeken, valamint kerüljék az emberrel való konfliktust. Az élőhelyek fragmentáltsága, a települések közelsége és a gazdálkodási nyomás mind olyan tényezők, amelyekre megoldást kell találni. Ugyanakkor a helyi közösségek számára a program több szempontból is előnyös. Az ökoturizmus fejlesztésével új gazdasági lehetőségek nyílnak, munkahelyek jönnek létre, és nő a térség látogatottsága. Emellett a környezeti nevelés és az ismeretterjesztés is fontos szerepet kap, a fiatal generációk számára bemutatva a természetvédelem jelentőségét.

A kutató igazgató rámutatott, hogy a program eddigi eredményei figyelemre méltóak, ugyanis Romániában önfenntartó, szabadon élő bölénypopulációk alakultak ki, például a Szárkő-hegység közel 300 példánya is teljes mértékben beilleszkedett az ökoszisztémába. A monitoring adatai szerint a bölények jelenléte elősegíti a biodiverzitás növekedését: új növényfajok jelentek meg, nőtt a rovarpopulációk változatossága, és a madarak számára is több táplálkozóhely alakult ki.

Hosszú távon a kutatók célja, hogy az alpopulációk ökológiai folyosókon keresztül összekapcsolódjanak, így biztosítva a génáramlást és a populációk hosszú távú életképességét. Az ICDCRM és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködése lehetővé teszi, hogy a program eredményei Hargita megyében is hasznosuljanak: tanösvények, oktatási programok és közösségi rendezvények révén a bölények és más nagyemlősök szerepe az ökoszisztémában szélesebb körben is megismerhetők.

A bölényprogram tehát nem csupán a faj megmentéséről szól, hanem az egész ökoszisztéma fenntarthatóságáról, a helyi közösségek fejlődéséről és a tudományos kutatás nemzetközi jelentőségéről is – magyarázta Szép Róbert.