A székelyföldi közbirtokosságok számára is lehetővé kell tenni az uniós vagy állami támogatási rendszerben való pályázást, székelyföldi „specifikumként" ugyanis nem szerepelek mindig az erre jogosultak körében – mondta Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltje.

Az udvarhelyszéki politikus kedden a Hargita megyei Fenyéden vett részt gazdafórumon. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: „egy digitális agrárakadémia" volt, melyen arra keresték a választ, hogy a XXI. század technológiáját hogyan lehet alkalmazni az agrárium, az erdőgazdálkodás területén.

„Itt arra gondolunk, hogy akár a drónos rendszerekkel hogyan tudják figyelemmel követni az erdőben történteket, vagy hogyan tudnak különböző méréseket eszközölni ezekkel az elektronikus rendszerekkel" – mondta a politikus.

Hozzátette: a találkozón a Tánczos Barna minisztersége idején kialakított Sumal 2.0 rendszerről is szó esett, mellyel a fa útját követik digitálisan az erdőből a feldolgozóüzemig.Az új  erdészeti törvénytervezet is téma volt, melyet első házként a  szenátus elfogadott. Ez jelenlegi formájában nem az erdőtulajdonosoknak, erdészeteknek, magánerdészeteknek kedvez, így a döntő házként eljáró képviselőházban úgy kell módosítani, hogy azok érdekét, álláspontját is figyelembe vegye, akik az erdőben dolgoznak és az erdőkre vigyáznak – mondta a Hargita megyei önkormányzat alelnökeként dolgozó politikus.

A jogszabálytervezet hiányosságai között azt említette, hogy a regiszter alapú rendszerbe csak 10 hektár területnél kevesebbel kerülhetnek be ingyenesen az erdőtulajdonosok, ennél nagyobb terület esetén fizetniük kellene, hogy a kompenzációs rendszerrel élni tudjanak. „Olyan körülmények között, hogy a magánerdő-tulajdonosok sokkal komolyabban hozzájárulnak az állami kasszába, mint az állami erdők tulajdonosai" – mutatott rá Bíró Barna Botond.

A digitális eszközökre kitérve közölte: Székelyföldön nagyon sok közbirtokosság komoly közösségi tulajdonnal rendelkezik, így van anyagi lehetősége élni a XXI. század vívmányaival.

Bíró Barna Botond szerint a székelyföldi erdőtulajdonosok rá is vannak kényszerülve az új technológiák használatára, mivel ebben a gazdasági ágazatban is hiányzik a szakképzett munkaerő, így az emberi erőforrást technológiai vívmányokkal próbálják helyettesíteni, kiváltani.

Hiányosságként említette, hogy „a székelyföldi specifikumnak" minősülő közbirtokosságokat nem mindig szokták elfogadni az állami és európai uniós támogatásokra vonatkozó pályáztatási rendszerek működtetői.

Az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltje szerint a szövetség parlamenti frakciója rendszeresen fel szokta hívni erre a bukaresti illetékesek figyelmét, de ezen könnyebb változtatni olyankor, ha kormányon van a szövetség. A kormányzás idején például könnyebb volt elérhetővé tenni a kiírásokat a közbirtokosságok számára is, mivel az uniós pályázatok útmutatóit is a lebonyolító hatóságok, a minisztériumok dolgozzák ki – mondta.