Az elmúlt napokban többször is elhangzott, hogy Románia télen bénító áramszünet (blackout) veszélyének van kitéve, mert nincs elég tárolókapacitása.

Erről többek között Bogdan Ivan energiaügyi miniszter is beszélt. Ilie Bolojan miniszterelnök pedig éppen azt nyilatkozta, 2026 második felétől csökkennek az energiaárak, a fotovoltaikus energiatároló egységeknek köszönhetően. Az Országos Energia-szabályozási Hatóság (ANRE) elnöke, George Niculescu a napokban kijelentette, hogy a román energiaszektor kommunikációja „kissé kaotikussá” vált.

Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértő a Maszol megkeresésére leszögezte, a blackout bekövetkeztére nincs egyértelmű válasz, már sokszor riogattak vele, de eddig nem következett be Romániában. Az energiaárak csökkenéséhez nem elegendő a tározókapacitás növelése, a termelésre is rá kell erősíteni, de mindkettőre jó esélyek vannak.

Áramkimaradással riogatnak

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter nyilvánosan bejelentette, hogy Románia télen áramszünet (blackout) veszélyének van kitéve, ha az Európai Unió nem engedélyezi a szénalapú hőerőművek bezárására szabott határidő meghosszabbítását – ez jelenleg december 31. A Petrom egyik vezetője is hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, számol be az Economedia. 

A Petrom illetékese, Frank Neel, aki a gáz- és energiaágazatért felelős, elmondta, hogy a túlzott szabályozások és a tárolókapacitások hiánya vezethetnek áramkimaradásokhoz. Jelenleg ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő infrastruktúra ahhoz, hogy a kedvező időjárási körülmények között a szélerőművekben és napelemparkokban megtermelt hatalmas mennyiségű energiát eltárolják, majd később visszatáplálják az országos energiarendszerbe.

Neel hozzátette, hogy a szigorú intézkedések megingatták a befektetők bizalmát, és visszavetették a nagyobb projektek előrehaladását.

„Közel álltunk ahhoz, hogy gázerőműveket zárjunk be a masszív adóterhek miatt, amelyeket az árképzési rendszerek fenntartására vezettek be. Ez egy rendkívül nehéz időszak volt, és nagyon bonyolult gázerőművet működtetni ilyen körülmények között” – mondta a Petrom képviselője.

Szerinte Romániának le kellene állítania az új napelemparkok fejlesztését, és inkább az energiatárolási megoldásokra kellene összpontosítania. „Olcsó villamos energiát exportálunk, és drágát importálunk. Ez a jelenlegi helyzet, amely a romániai termelési portfólióval függ össze” – hangsúlyozta.

Kaotikus a kommunikáció

Az Országos Energia-szabályozási Hatóság (ANRE) elnöke, George Niculescu a napokban kijelentette, hogy a román energiaszektor kommunikációja „kissé kaotikussá” vált, mivel az utóbbi időben apokaliptikus hangvételű üzenetek keringenek a nyilvánosságban – például az „elkerülhetetlen áramszünetről”, „háromszoros rezsiszámlákról” és a „világ legmagasabb villamosenergia-áráról”.

„Nem fizetjük a világ legmagasabb villamosenergia-árát – sem Európában, sem a galaxisban. Hogy teljesen világos legyen: nem hiszem, hogy küszöbönálló blackout fenyeget. ... A marslakók is jöhetnek egy közeli jövőben – nem tudni, ki ér ide előbb: a blackout vagy az űrlények” – ironizált Niculescu.

Kapcsolódó

Miért magas a villanyszámla? – Egy lejért eladjuk az energiát, majd 2500 lejért vásárolunk

Románia bizonyos időszakokban a legdrágább villamos energiát fizeti Európában, jelentette ki Bogdan Ivan, energiaügyi miniszter.  

energiaár villanyszámla Ivan Bogdan-Gruia tárolás erőmű

 „Feladatunk – akár a közintézményekben, akár a piac szereplőiként – az, hogy tisztázzuk a helyzetet: valóban a legmagasabb árat fizetjük-e a világon? Ellenőrizte valaki például egy mexikói vagy chilei háztartás villanyszámláját? Könnyelműen kijelenthetünk bármit következmények nélkül? És ha én most azt mondanám, hogy Romániában a legolcsóbb az áram a világon – vajon ellenőrizné valaki?” – idézi az ANRE elnökét az Agerpres hírügynökség. 

A szén drága és szennyező energiaforrás

Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértő szerint a széntüzelésű erőművek működtetése ma már gazdaságtalan és fenntarthatatlan.

„A széntüzelésű erőművek az egyik legdrágább energiaforrásnak számítanak. Ennek oka, hogy rendkívül rossz hatásfokkal működnek, elavult technológiát használnak, ráadásul a károsanyag-kibocsátás miatt CO₂-kvótákat kell vásárolniuk minden egyes megtermelt megawattóra után” – magyarázta a Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) korábbi helyettes vezetője

Ezeket a kvótákat éppen azért vezették be, hogy Európa fokozatosan megszabaduljon a szennyező egységektől, és ezzel mesterségesen is drágítsák a szénalapú termelést.
„Tény, hogy ezek az erőművek a drágán termelnek. Az az érv, hogy az energiaárak azért magasak, mert a szénblokkokat bezártuk, egyszerűen demagóg. Ha megérné működtetni őket, biztosan beindítanák” – tette hozzá.

A blackout nem egyik napról a másikra történik

A szakértő szerint a blackout veszélyével való riogatás évről évre visszatérő jelenség, főként az őszi konferenciaszezon idején.

„Szeptember végétől, minden évben előkerül a »blackout-kártya«: hogy ha nem teszünk valamit, áramszünet jön. Ez 18 éve minden ősszel megtörténik, de eddig egyszer sem következett be” – mondta Nagy-Bege Zoltán.

Hozzátette: Romániában van elegendő kapacitás ahhoz, hogy a kieső szénblokkokat más forrásokkal vagy importtal pótolják. „A termelés alacsony szintje önmagában nem okozhat országos áramszünetet” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor Európában az elmúlt években előfordultak regionális zavarok, mint például idén év elején Spanyolországban és Portugáliában, ahol a rendszer túlterhelése és a megújuló energia túlkínálata okozott kiesést.

Minden tél előtt a minisztérium és a hatóságok elkészítik a felkészülési tervet, amely pontos forgatókönyveket tartalmaz különböző vészhelyzetekre, mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
„Ez a dokumentum kézikönyvként működik: meghatározza, hogy meghibásodás, gázellátási zavar vagy túlzott fogyasztás esetén milyen intézkedéseket kell hozni, kiket kell mozgósítani, és hogyan biztosítják az ellátást” – mondta.

A tervet minden évben november végéig véglegesítik, és a téli időszakban heti egyeztetések zajlanak a piaci szereplőkkel. „Ez az  előkészítettség az, ami megakadályozza a blackoutot – nem pedig az, ha régi, szennyező erőműveket tartunk működésben” – tette hozzá.

Nem elég tárolni, termelni is kell

A szakértő rámutatott, a jelenlegi viták középpontjában a tározókapacitások hiánya áll.
„A megújuló energiaforrások – főként a nap- és szélerőművek – termelése ingadozó. Ez okozza a rendszer egyensúlytalanságait és a kiegyenlítési költségek növekedését. A megoldás egyértelmű: több tározóra van szükség” – részletezte.

Hozzátette, a tárolás szükségessége nem új ötlet, és nem is politikai felvetés „A piac már önmagától is reagál. Egyre több projekt indul állami támogatás nélkül, pusztán a gazdasági racionalitás alapján. Időre van azonban szükség, hogy ezekből elegendő kapacitás épüljön ki.” Becslése szerint 2030-ra 3–4 ezer megawattnyi tározókapacitás készülhet el, és akár már a jövő év végére elérheti az ezret. „Jelenleg néhány száz megawatt áll rendelkezésre – ezzel kell gazdálkodnunk” – mondta.

Nagy-Bege rámutatott, hogy a jelenlegi rendszerben a túltermelés időszakában Románia olcsó áramot exportál, majd este, amikor nő a kereslet, drága energiát importál.

„Ha ezt az energiát napközben betároznánk, majd este visszanyernénk, az árak kiegyenlítődnének. Nem feltétlenül csökkennének drasztikusan, de a kilengések mérséklődnének” – magyarázta.
A szakértő szerint az árstabilitás nemcsak a tározókon múlik, hanem új termelőkapacitásokon is. „A tározás önmagában nem elég. Új termelőegységek kellenek, hogy a kínálat bővüljön, különben az árak visszarendeződnek” – fejtette ki Nagy-Bege Zoltán.

Növekszik a termelőkapacitás – csökkennek az árak

A következő években több ezer megawattnyi új termelőkapacitás létesülhet.
„Jelenleg 7 ezer megawattnyi projekt rendelkezik engedéllyel, ezek mögött biztos finanszírozás áll, soknál már zajlik az építkezés. További 4300 megawattnyi beruházásra ítéltek oda támogatási szerződéseket, amelyek a következő három évben termelni fognak” – mondta.

Ezek között túlnyomórészt szél- és naperőművek vannak, de kiemelte a marosnémeti, 720 megawattos gázerőmű-projektet is, amelynek egyik turbinája várhatóan 2026-ban indulhat el.

Kapcsolódó

Elmondta a miniszterelnök, mikortól csökkennek az energiaárak

Az energiaárak 2026 második felétől kellene csökkenjenek – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan miniszterelnök.

villanyszámla energiaárak Ilie Bolojan Radnót erőmű

„A portfólió sokszínű, ami kedvező. Szél, nap, gáz és víz – mind jelen van, csak össze kell hangolni őket. Ezzel együtt a Hidroelectricának is több befejezetlen vízierőműve vár beüzemelésre, de ezeknél engedélyezési és környezetvédelmi eljárások húzódnak. Ezeket is fel kell gyorsítani” – mondta.

A szakértő szerint nem lehet egyik célt a másik rovására elérni: „Nem tehetjük tönkre a környezetet csak azért, hogy energiát termeljünk. De azt is látni kell, hogy egy vízierőmű hatása a természetre sokkal kisebb, mint egy széntüzelésű erőműé. Ha választani kell, a döntés egyértelmű.”