Románia új parlamentjében 101 nő lesz, ami a testület mintegy 21 százalékát teszi ki, derül ki a
december 1-jei választások után a Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett és még érvényesítésre váró listákból.

A legtöbb nő szenátora és képviselője a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetségének (AUR) van – ezek a pártok végeztek az első két helyen. Az ellenpóluson a liberálisok állnak.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) mindössze kilenc nőt küld a parlamentbe, annak ellenére, hogy Alina Gorghiu igazságügyi miniszter és a PNL volt elnöke ott van annak a törvénytervezetnek a kezdeményezői között, amely a választásokon a nőknek a választható helyek 33%-át biztosítaná. A törvényjavaslat 2022 májusában átment a szenátuson. Két és fél évvel később még mindig szavazásra vár a képviselőházban, tájékoztat a Hotnews.
Bár az előző törvényhozáshoz képest nőtt a nők száma a parlamentben, Románia még mindig a rangsor végén áll, a 25%-os európai átlag alatt.

A pártok szerinti összesítés a következő:

• PSD: 29 nő a 123 képviselőből;
•  AUR: 20/92;
•  PNL: 9/71;
• USR: 14/59;
• SOS: 13/40;
• POT: 10/30;
• RMDSZ: 5/31;
• Kisebbségek: 1/19.
  
  

A BEC által közzétett kiosztott mandátumok listája még nem végleges. A számok a mandátumok érvényesítésétől és a parlamenti összetétel esetleges változásától, a póttagok bekerülésétől függően változhatnak.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) 2023-as jelentése szerint Románia a nemek közötti egyenlőség tekintetében az utolsó helyen áll, a nők politikai hatalma tekintetében pedig az utolsó előtti helyen. 2021-ben Románia Ciprus után az utolsó előtti helyen áll majd az Európai Parlamentbe beválasztott nők számát tekintve.

2023 októberében 56 nem kormányzati szervezet és akadémikus felszólította a Parlament Jogi Bizottságát, hogy vezessen be nemi kvótákat a parlamenti választások jelöltlistáin.
„A nemi kvóták nem csak számokról, százalékos arányokról vagy a helyek betöltéséről szólnak. A nemi kvóták szükségesek mind a nők politikai képviseletének szintjében fennálló történelmi egyenlőtlenségek orvoslásához, mind a képviseleti demokrácia elveinek biztosításához. Szükségesek a tapasztalatok, a gondolkodás, az innováció, az újítás, a haladás sokszínűségének előmozdításához a politikai döntéshozatalban” – érvelt az 56 civil szervezet.