Az egészségügy digitalizációja kevesebb bürokráciát és könnyebben használható egészségügyi információkat ígér. De mi történik az adatainkkal, hogyan védik meg azokat, és mi a helyzet azokkal, akik nem tudják használni az online platformokat? Az Elektronikus Egészségügyi Karton (DES) a bizalmas adatkezelés és a szolgáltatásokhoz való valódi hozzáférés kérdését is felveti, írja az Adevărul a juridice.ro oldalon közzétett elemzést szemlézve, mely a szabályozás korlátait vizsgálja, valamint a kockázatokat, amelyeket a digitalizáció a betegek jogaira nézve jelenthet.

Az elemzésben bemutatott jogi keret szerint az Elektronikus Egészségügyi Karton az első orvosi dokumentum rendszerbe történő továbbításakor jön létre, anélkül, hogy ehhez a beteg beleegyezésére lenne szükség. Az adatokat a beteg élete végéig megőrzik. Fontos azonban különbséget tenni: a karton létrehozása és a benne lévő információkhoz való hozzáférés két különböző dolog. Bár a karton az érintett beleegyezése nélkül jön létre, nem jelenti azt, hogy az adatokat bárki szabadon megtekintheti.

Az elemző felteszi a kérdést: hogyan lehet összeegyeztetni a digitalizáció előnyeit azzal, hogy a beteg dönthessen a saját egészségügyi adatairól? Úgy látja, a pácienseket jobban kellene informálni és bevonni ebbe a rendszerbe. Ez persze egyelőre csak egy betegvédelmi javaslat, a jelenlegi törvények ugyanis nem kérik a beteg engedélyét ahhoz, hogy elkészüljön az elektronikus kartonja.

Egy digitális rendszer nem válik automatikusan mindenki számára hozzáférhetővé. Az idősek, a fogyatékossággal élők, valamint az internetkapcsolattal vagy digitális készségekkel nem rendelkező emberek nehézségekbe ütközhetnek a használata során. Az elemzés felhívja a figyelmet a kiskorúak vagy a szabadságuktól megfosztott személyek helyzetére is, akik esetében a hozzáférés külön megoldásokat igényelhet.

A probléma nem merül ki abban, hogy valaki képtelen használni egy platformot. Az a beteg, aki egy rokonra vagy más közvetítőre szorul adatai megtekintéséhez, elveszítheti autonómiájának és magánszférájának egy részét. Ezek a helyzetek a kirekesztés, és bizonyos esetekben a közvetett hátrányos megkülönböztetés kockázatát rejtik magukban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden technikai nehézség automatikusan diszkriminációnak minősül: egy ilyen következtetéshez az adott helyzet alapos vizsgálatára van szükség.

Az elemzés offline alternatívák megtartását, az egészségügyi intézményekben nyújtott személyes segítséget, a fogyatékossággal élők számára akadálymentesített felületeket és mindenki számára érthető tájékoztatást javasol.

A fő üzenete az, hogy a digitalizáció nem háríthatja át a betegre a teljes felelősséget, hogy egyedül boldoguljon egy új rendszerben. Az elektronikus karton hasznosságának együtt kell járnia az orvosi adatok védelmével, valamint a technológiát használni nem tudóknak szánt megoldásokkal. Ellenkező esetben az egyeseknek ígért egyszerűsítés mások számára további nehézséggé válhat.

Kapcsolódó

Nehezen indult az eEgészségem portál – Egyelőre ne várjunk csodákat, a rendszer lefagy, a bevezetés fokozatos

Hivatalosan működőképes az eEgészségem (e-Sănătatea mea) portál, az első napon azonban összeomlott. Az országos szintű, tényleges bevezetése szakaszosan valósul meg – jelentette be Horațiu Moldovan. 

betegellátás egészségügy platform egészségügyi kártya