Egy geomágneses vagy napvihar katasztrofális következményekkel járhat az elektromos hálózatokra vagy akár olyan közösségekre is, amelyek kizárólag az áramra támaszkodnak – állítja az Intelligens Energia Szövetség.

„Az emberek csodálkoztak azon, hogy az Aurora Borealis szokatlan helyeken is látható volt. Valójában egy olyan geomágneses vagy napvihar tört ki, amely tagadhatatlan szépségén túl katasztrofális következményekkel járhat az elektromos hálózatokra vagy akár olyan közösségekre nézve is, amelyek kizárólag az elektromosságra támaszkodnak” – magyarázza közleményében a szövetség.
Az elmúlt 151 év legerősebb geomágneses viharát 1859. augusztus 28-án regisztrálták, amely „Carrington-esemény” néven ismert a jelenséget nyomon követő Richard Carrington csillagász után. A vihar világszerte hatással volt a távíróhálózatokra. A szövetség által idézett akkori cikkek szerint a sarki fény olyan fényes volt, hogy az emberek olvasni tudtak a fényénél.
A második nagy geomágneses vihar 2012. július 23-án következett be, ez azonban elkerülte a Földet. A „napviharnak” (geomágneses viharnak) nevezett jelenség általában ártalmatlan, mivel bolygónk mágneses mezeje elég erős ahhoz, hogy blokkolja a káros hullámokat, és az elektromágneses részecskéket a pólusok felé terelje, ahol sarki fényt alkotnak.
A Nap azonban olyan intenzív mágneses viharokat is okozhat, hogy azokat a mágneses mező nem tudja visszaverni, és komoly károkat okozhatnak a Föld felszínén.

„2024-re az elmúlt évszázad legagresszívabb naptevékenységi csúcsát jósolják. Az év közepétől a jövő év végéig valószínűleg több nagy napvihart fogunk látni. Száz évvel ezelőtt az elektromosság és az elektromágneses technológia nem volt olyan fejlett, mint ma. Nyilvánvaló, hogy a műholdakat, az internetet, a nagy pontosságú berendezéseket mind tönkretehetik a hatalmas erejű elektromágneses viharok” – írja a szervezet.

„Egy erős napvihar, bár nagyon ritka, káoszba taszíthatja a világot, és a bolygó egyes régióit hónapokra lekapcsolhatja az áramellátásról és a távközlésről. Egy ilyen jelenség bekövetkezésének valószínűsége évtizedenként 1,6% és 12% között van. A tudósok úgy vélik, hogy ha mégis bekövetkezik egy nagy intenzitású napvihar, az infrastruktúránk nincs erre felkészülve” – teszi hozzá a közlemény.
A szakértők becslése szerint ma, amikor az elektromosság aránya az emberek életében világszerte 18,2 százalék, az emberiségnek akár 10 évbe is beletelik, hogy teljesen helyreálljon egy, az 1859-eshez hasonló napvihar után” – állítja az Intelligens Energia Egyesület.