A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadvánnyal fordult szombaton a Nép Ügyvédjéhez, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a kormány védelmi beruházásokról szóló 2026/38-as sürgősségi rendeletét, amely pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben – írja az Agerpres.

Az AUR szerint a kormány az alkotmány és a törvény ellen is vétett azzal, hogy az ügyvivő miniszterelnök és több miniszter három nappal a kabinet bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatása után aláírt egy olyan sürgősségi rendeletet, amely a magántulajdont, valamint a munkavállalók, a köztisztviselők és az adófizetők jogait is érinti. „Ez nem kormányzás, hanem hatalombitorlás” – áll az alakulat közleményében.

Mint hangsúlyozzák, az alkotmány és a közigazgatási törvény is egyértelműen előírja, hogy ügyvivő kormány nem fogadhat el rendeleteket vagy sürgősségi rendeleteket, és nem terjeszthet elő törvényjavaslatokat, csupán a közügyek intézéséhez szükséges rendelkezéseket hozhat. Az AUR szerint a 2026/38-as sürgősségi kormányrendelet „semmiképpen sem tekinthető a közügyeket intéző rendelkezésnek”, hiszen „bevezet egy új mechanizmust az ingó javak kisajátítására, lehetővé teszi a magánvállalatok eszközeinek állami tulajdonba vételét - beleértve a csődeljárás alatt állókat is -, és 14 teljesen különböző jogszabályt módosít”.

Az AUR felhívja a figyelmet arra is, hogy a Törvényhozási Tanács az alkotmányellenesnek vélt előírások miatt negatívan véleményezte a sürgősségi rendelet tervezetét, a kormány azonban ezt figyelmen kívül hagyta és megjelenttette a jogszabályt a Hivatalos Közlönyben.

Kapcsolódó

Államfő: Észszerű határidőn belül Nyugat-barát kormánya lesz Romániának

Nicuşor Dan államfő szombaton kijelentette, hogy lezárta a Nyugat-barát pártokkal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott tárgyalások első körét – írja az Agerpres.

kormánybuktatás kormányválság Nicușor Dan

A kormány sajtóirodájának tájékoztatása szerint a bizonyos védelmi beruházások gyors kivitelezéséhez szükséges jogi keretet szabályozó sürgősségi rendeletet a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt, május 4-én hagyta jóvá a kormány. A pénteki ülésen nem a jogszabály jóváhagyásáról vagy újbóli jóváhagyásáról döntöttek, hanem eljárásbeli okból került ismét napirendre, a kabinetnek ugyanis tudomásul kellett vennie a Törvényhozási Tanács utólag kiadott negatív véleményezését – magyarázták. Hozzátették, a május 4-i kormányülés közben más jogszabályokat érintő módosításokat is belefoglaltak a tervezetbe az érintett tevékenységi ágazatok megfelelő működése érdekében. A kormány érvelése szerint a „fontos és sürgős” kiegészítéseket éppen abból a megfontolásból vezették be a tervezetbe, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a kabinet nem adhat ki sürgősségi rendeleteket.