Átadták az új református templomot a partiumi Hadadon a magyar kormány támogatásával, ami különösképp fontos napjainkban, amikor is jelentősen megrendült Európa szerepe a zsidó-keresztény civilizáció legerősebb bástyájaként – közölte Magyar Levente, a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a helyszínen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszterhelyettes arról számolt be a partiumi község új református templomának avatási ünnepségén, hogy rendkívül különleges élmény részt venni ezen az eseményen, amely sok ember munkájának és az egész magyar nemzet erőfeszítésének köszönhetően valósulhatott meg – írja az MTI.

Kiemelte, hogy bár az alapkőletétel óta mindössze két év telt el, mostanra már a harangok is átköltöztek a régi templomból, ami jól kifejezi a történelmi folytonosságot a múlt és a jövő között. A Szatmár megyei településen azután vágtak bele hosszú próbálkozás után az építkezésbe 2023-ban, hogy az előző, Árpád-kori templom a földmozgások hatására menthetetlenné vált.

„Ez egy közel 400 éves harang, az 1600-as években készült a magyar reformáció fénykorában, és reméljük, jól fogja szolgálni ugyanazt a közösséget, amelyet előtte századokon keresztül szolgált, átköltözve abból a templomból, amely századokon keresztül otthont adott a közösségnek, abba az új templomba, ahol reméljük, évszázadokon keresztül betölti majd ezt a szerepet” – fogalmazott.

Magyar Levente aláhúzta, hogy a magyar kormány nem tudta volna felkarolni ezt az ügyet, ha nincsenek olyan képviselői a helyi közösségnek, akik tesznek ennek érdekében. „Ne feledkezzünk meg arról, hogy itt helyben mennyien tettek azért, kicsiben, nagyban, hogy ez a közös eredmény megszülethessen” – mondta.

„Ami a legfőbb értelmét adja ennek a templomnak, az az, hogy Krisztus követői vagyunk, és az emberek által rakott kőfalak meghasadhatnak, ahogy a régi templom esetében történt, de a gondviselésbe vetett bizalmunk sziklatalapzata soha nem tud meghasadni” – szögezte le. „Sem földmozgás, sem háború, sem válság, sem politika, sem semmilyen egzisztenciális fenyegetés, még maga a halál sem mozdíthatja ki a helyéről ezt a bizodalmunkat, ami ezt a templomot is létrehozta” – folytatta.

„A második fontos üzenet, az a kitartásnak az üzenete. Az, amire már röviden utaltam, hogy épült egy templom közel ezer évvel ezelőtt, amely aztán a világi dolgok forgandóságának eredményeképpen elpusztult, de utána épült egy újabb templom, és ez mindennél erősebben kifejezi azt az élni akarást, azt az életerőt, azt a kitartást, ami a helyi közösséget és az egész nemzeti közösségünket jellemzi” – tette hozzá.

Az államtitkár ezután rátért az átadás harmadik fontos üzenetére, amely szavai szerint a ragaszkodás a magyar örökséghez. „Ez a templom a magyarságunknak is egy szent hajléka lesz. Ugyanis ebben a házban magyarul, s azon belül is a magyar protestantizmus tanai szerint fog majd hangzani az ige” – jelentette ki.

„És ha a kálvinizmus itt a történelem legsűrűbb évszázadaiban nem őrzi meg a magyar élet őrlángját, akkor ma biztosan nem magyarul beszélünk itt, (…) és lehet, hogy nem magyar ésszel gondolkodnánk, nem magyar ésszel látnánk a világot, nem magyar szívvel siratnánk az elveszetteket és bizakodnánk egy áldásosabb jövendőben” – sorolta. „Azonban önök itt, ősi váruk és templomuk oltalmában megőrizték ezt a lángot, a kegyelembe vetett hitet, az állhatatosság krisztusi erényét és hűségüket magyar hazájukhoz” – jegyezte meg.

Valamint rámutatott, hogy a zsidó-keresztény civilizáció legerősebb bástyája hosszú ideig Európa volt, azonban a kontinens ezen szerepe az utóbbi évtizedekben jelentősen megrendült. „Ezért különösen felértékelődnek azok a nemzetek, azok a politikai vezetők és kormányok, azok a közösségek, amelyek mégis fontosnak tartják azt, hogy ezen gyökerekhez ragaszkodjanak, ezeket – egy-egy új templommal, egy-egy intézkedéssel, egy-egy kiállással a múltunk, az örökségünk, a kereszténységünk mellett – felvállalják és megerősítsék” – összegzett.