Antikommunista hősre emlékeztek Brassópojánán
Antikommunista román hősre, a Ceausescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Az emlékezők az egykori román villanyszerelő, amatőr festő és szobrász emlékére két évvel ezelőtt emelt emlékműnél gyűltek össze, mely Babes Ikaruszt ábrázoló művének nagyobb léptékű változata. A megemlékezésen a mártír családja, a helyi és megyei hatóságok képviselői, valamint a forradalmárok és antikommunista ellenállók egyesületeinek képviselői is jelen voltak.

Cătălin Mihai Văsii Brassó megyei prefektus az Agerpres román hírügynökség tudósítása szerint úgy nyilatkozott, hogy Liviu Corneliu Babes egyszerre Brassó és Románia mártírja, az elnyomó, totalitárius rendszer elleni ellenállás szimbóluma, aki a szabadságot a saját életénél is fontosabbnak tartotta. Hangsúlyozta, hogy az utókornak nem szabad elfelejteni az ő és a hozzá hasonlók áldozatát, és hálával kell emlékezni rájuk. Aláhúzta, hogy a mártír emléke előtt úgy tiszteleg leginkább az utókor, ha Babes és társai áldozatának jelentőségét a következő generációknak is továbbadja, elejét véve ezáltal, hogy megismétlődjön mindaz, ami ellen tiltakoztak.
Liviu Corneliu Babeș 1989. március 2-án délután 16 óra körül gyújtotta fel magát a brassópojánai Bradul sípálya aljában sok ember szeme láttára, akik között külföldi turisták is voltak. Elsősorban az ő figyelmüket szerette volna felhívni a romániai diktatúra elviselhetetlen voltára. Mielőtt benzinnel lelocsolta és felgyújtotta magát, egy közeli fa törzsére a „Stop Murder, Auschwitz = Brașov” feliratot rögzítette. Így tudatta: tette a regnáló kommunista diktatúra ellen irányul. Bár skót turisták eloltották a tüzet, és kórházba vitték őt, két óra múlva meghalt. Egyes vélekedések szerint a kommunista hatalom utasítására megmérgezték.
A kommunista titkosszolgálat, a Securitate megpróbálta eltussolni halálát, amelyről a román közvélemény csak a Szabad Európa Rádióból értesült. Liviu Corneliu Babeșt 1996-ban Brassó díszpolgárává, 1997-ben a román nemzet vértanújává nyilvánították – írta az MTI. Brassóban utcát neveztek el róla, és a brassópojánai templomkertben is van emlékműve. Két éve a tette helyszínén, a Bradul sípálya aljában is emlékművet emeltek, így emlékeztetve áldozatára.
CSAK SAJÁT