A korrupció továbbra is probléma Romániában, a törvénymódosítások és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészeire gyakorolt nyomás pedig gyengítette a korrupcióellenes erőfeszítéseket – állapították meg az Egyesült Államok külügyminisztériumának Románia 2026-os befektetési környezetéről szóló jelentésből.

A G4Media által szemlézett dokumentum hosszadalmas, költséges és kiszámíthatatlan perekről, és a bírósági ítéletek elhúzódó és nem egységes végrehajtásáról számol be. A portál azt írta, hogy a jelentés szerint az alkotmány rendelkezései szerint az igazságszolgáltatás független a végrehajtó hatalomtól, de arról már megoszlanak a vélemények, hogy az igazságszolgáltatás általánosságban mennyire tekinthető eljárásjogi szempontból megfelelőnek, tisztességesnek és megbízhatónak.

Az Agerpres szerint a jelentés emlékeztet arra is, hogy az Európai Bizottság (EB) már 2022 novemberében elegendőnek ítélte a magas szintű korrupció elleni fellépés és az igazságügyi reform terén elért eredményeket ahhoz, hogy javasolja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) megszüntetését. A mechanizmust végül 2023. szeptember 15-én hivatalosan is lezárták – idézték fel.

A jelentésben a korrupció társadalmi megítélésével foglalkozó adatokat is idéznek, amelyek szerint 2025-ben a romániai válaszadók 75 százaléka tartotta széles körben elterjedtnek a jelenséget, míg az uniós átlag 69 százalék volt. A 2026-os Eurobarométerben Románia mutatója 71 százalékra csökkent, és megegyezett az uniós átlaggal.

A CSM a pozitívumokat emelte ki

A jelentésre pénteken közleményben reagáló Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elismerte, hogy a dokumentum több sebezhető problémára felhívja a figyelmet, viszont úgy véli, hogy a megállapítások megerősítik a román igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupció elleni küzdelemben elért eredményeket.

A büntetőjogi felelősség elévülésének következményeivel kapcsolatban a CSM közölte, hogy a kérdést a román igazságügyi hatóságok már részletesen elemezték. A testület 2026/1348-as határozatában konkrét ügyek adatai alapján vizsgálta meg, milyen okok vezettek jelentős számú büntetőügy elévüléséhez, és ebben milyen eljárási, illetve intézményi tényezők játszottak szerepet. A CSM szerint az elemzés célja az volt, hogy a kérdésről folyó közvita és a külső értékelések objektív adatokon, valamint az ügyek teljes folyamatának ismeretén alapuljanak.

A CSM ugyanakkor helyesbítette a jelentésnek az Igazságügyi Felügyelet tevékenységére vonatkozó egyik megállapítását. A testület szerint 2022 után egyetlen bíró ellen sem indult fegyelmi eljárás azért, mert elévülési ügyekben nem követte a legfelsőbb bíróság gyakorlatát, és korábban sem jegyeztek fel ilyen esetet. A bírák ítélkezési függetlensége a jogállamiság egyik alapvető garanciája, a fegyelmi felelősségre vonás pedig nem használható a bírói döntések ellenőrzésének eszközeként – hangsúlyozta a CSM.

Óvatosságra intenek

Az amerikai külügyminisztérium által közzétett dokumentum nem csak az igazságszolgáltatást vizsgálta, egyebek mellett arra is rámutatott, hogy a koalíciós prioritások változása és a költségvetési konszolidációs intézkedések egy kevésbé kiszámítható üzleti környezetet eredményeztek. A jogszabályok gyakori változását is említik, a G4Media szerint pedig a befektetőket kellő körültekintésre intik Románia esetében.