Csíkszentmiklóson negyedik alkalommal szervezték meg a Nemzetek konyhája elnevezésű gasztrofesztivált. A szombati rendezvényen tizenhat főzőcsapat mutatta be a különböző népek jellegzetes ízvilágát, ételeit. A résztvevők Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból, valamint Románia történelmi régióiból érkeztek. Volt minden, mi szem-szájnak ingere: pityókatokány (paprikás krumpli), savanyú vetrece, padlizsánpörkölt, kapustnica, lecsós pásztortarhonya és olténiai „rákleves” is – csak néhány a számos ételkülönlegesség közül.

Az esemény korán reggel fúvószenekaros faluébresztővel és szentmisével vette kezdetét. A nap folyamán a csíkszentmiklósi csőszök táncbemutatója – az esti szüreti bálba való hívogató –, a csíkrákosi Sárosi Bálint dalkör, Szépvíz község néptánccsoportjának bemutatója, valamint ROLE-koncert színesítette a kulturális kínálatot.

Az esemény ünnepélyes megnyitóján Fekete Örs, Szépvíz község polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a rendezvény sokszínűségét méltatta, kiemelve, hogy a szervezők célja minél több nemzetiség konyhájának bemutatása. A tizenhat csapat között moldvai és gyimesi csángók, erdélyi és magyarországi magyarok, felvidékiek, valamint szlovák, német, roma, olasz és természetesen az örmény konyhát képviselő főzőcsapatok is helyet kaptak. A szervezők Románia történelmi régióinak gasztronómiai sajátosságait is igyekeztek külön bemutatni, a Körösvidéktől egészen Olténiáig, ahonnan egy különleges ételt, az olténiai „ráklevest” (coca-n teacă) hozták el a székelyföldi ínyenceknek. Ebben a különleges, böjti és téli ételben a „rák” elnevezés nem rákfélére utal, hanem a füzérre fűzve megszárított, hosszúkás formájú piros paprikafajtára, amelyeket póréhagymás, lisztes töltelékkel töltenek meg, majd savanyú káposzta levében főznek készre.

Fekete Örs kitért arra is, hogy a rendezvény túlmutat a gasztronómiai élményeken, hiszen a helyi hagyományok és termékek népszerűsítésére is alkalmat teremt. Mint fogalmazott, 2027-ben Hargita megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet, ezért már most fontosnak tartják a helyi értékek bemutatását. Szépvíz községben mély gyökerei vannak a gazdálkodásnak: a pityóka mellett káposztát és más zöldségeket is termesztenek, ugyanakkor húsfeldolgozók és állattenyésztéssel foglalkozó gazdák is tevékenykednek a térségben. Hosszabb távú cél, hogy a rövid ellátási lánc révén a termelőtől a feldolgozón át a fogyasztóig helyben valósuljon meg az értékteremtés.

A rendezvény alapgondolata az volt, hogy nem mindenki tud elutazni a világ különböző tájaira, hogy ott kóstolja meg az ételeket, ezért úgy döntöttek, helybe hozzák a különböző konyhák jellegzetességeit, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek azok ízvilágával – minderről már András Róbert szervező mesélt a Maszolnak. Megjegyezte: „a kezdetekkor még versenyként induló esemény, mára inkább a bemutatkozásról, az együttlétről és a közös kóstolgatásról szóló rendezvénnyé vált.”

Az üst mellett, a rotyogó alapanyagokat kavargatva kérdeztük Hatházi Hunor szakácsot, aki elmondta: idén a székely-magyar konyhát képviseli egy klasszikus családi recept alapján. Édesapja pityókatokányát hozta el új köntösben, a hagyományos ízvilágot a modern konyha elemeivel ötvözve: „székely-magyar ízvilág, francia csavarral” – fogalmazott, utalva a szárzellerrel és rozmaringgal való fűszerezésre.

A Gyuláról érkezett Hajduk Zoltán kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az első kolbászfesztivál óta rendszeresen visszatérnek Csíkszentmiklósra. Ezúttal kapustnicával, vagyis kolbásszal és füstölt sonkával készített káposztalevessel, valamint lecsós pásztortarhonyával készültek. Külön figyelmet fordítottak a helyi alapanyagokra is: a füstölt húst és szalonnát nem Magyarországról hozták, hanem a helyi termelőktől szerezték be, ezzel is felhívva a figyelmet a székelyföldi termékek minőségére.

(A nyitókép illusztráció | Fotó: Ferencz Hunor)