Erdély összes nagyobb, magyarlakta városába eljutott az elmúlt években a Communitas Alapítvány által finanszírozott Tudománykaraván, amelynek célja, hogy a különböző tudományágakat és az elérhető felsőoktatási lehetőségeket ismertebbé tegye a középiskolások számára. Az oktatók tapasztalatai alapján a diákokat nagyon érdekli az egyetemi rendszer működésének minden részlete. Emellett sokuk azt is szeretné tudni, milyen szakterületen tud elhelyezkedni egy adott képzés elvégzése esetén. 

Harmadik évében is számos erdélyi tanintézetben népszerűsítette a tudományt a Bolyai Társaság által indított Tudománykaraván, amelynek céljairól a program megálmodói, valamint a tudományos utakon részt vevő előadók is beszéltek megkeresésünkre. A Bolyai Társaság elnöki és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettesi posztját betöltő Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi oktató a kezdetekkel kapcsolatban felidézte, korábban a Magyar Történeti Intézetnek is volt egy Utazó Konferencia nevű programja, amely gyakorlatilag a karaván főpróbájának is beillett. Elindításának elsősorban az volt az oka, hogy egyes diákok nehezen szereznek tudomást azokról a szakokról, amelyekről nem hallhatnak az iskolában, ilyen például a levéltár szak.

Kezdeményezésükkel „nyitott kapukat döngettek” a Communitas Alapítványnál, Rüsz-Fogarasi Enikő pedig kifejezetten örült, hogy a kivitelezés szempontjából szabad kezet kaptak, és megadták a lehetőséget, hogy minden szakterület oktatói a számukra legelőnyösebb módszerrel mutassák be azt a tudományágat, amelyekről beszélni szeretnének.

Rancz Mónika programkoordinátor szerint az elmúlt években nagyon feltűnő problémának számított az is, hogy a középiskolát elvégző diákok egyre kevésbé jelentkeznek egyetemekre.  A Bolyai Társaságnál is tisztában vannak azzal, hogy ennek a jelenségnek demográfiai okai is vannak, de igyekszenek a lehetőségek közelebb hozásával orvosolni.

„Sok olyan továbbképzési lehetőség jelent meg, amely alternatívát jelent az egyetemi oktatásra. Szeretnénk, ha a diákok tudatosan döntenék el, szeretnének-e egyetemre menni, vagy sem. Kolozsvárra nem mindenkinek van lehetősége felutazni, mert nem mindenkihez jutnak el azok a programok, amelyek segítenének ebben” – hangsúlyozta a szakember.

Rancz Mónika hozzátette, hogy a látogatások során a programban részt vevő oktatók gyakorlatilag minikonferenciákat tartanak, rövid, 10-20 perces előadásokkal. Ezek nem kizárólag az egyetem, hanem a különböző tudományágak népszerűsítéséről szólnak. Az előadók igyekeznek olyan témákat választani és olyan nyelvezettel szólni a fiatalokhoz, ami hozzájuk közel áll, és felkelti az érdeklődésüket.

A programkoordinátor szerint különösen fontos a karaván útvonalának megtervezésénél, hogy a minél távolabb fekvő, szórványos területekre eljussanak. Mivel a látogatások a félév különböző időpontjaiban, több útvonalon zajlanak, a szervezők le tudják fedni az összes olyan települést, ahol számottevő a magyar lakosság. A karaván az elmúlt években eljutott többek között Kézdivásárhelyre, Szatmárnémetibe, Margittára, Brassóba és Dévára is.

„Sokkal kisebb volt a projekt az első felvonásban, mint most. Kevesebben szálltak be, de akkor is hat csapattal dolgoztunk. Közben kicserélődtek a tagok, de mindegyikbe egyre többen lépnek be. Van olyan csapat, ahol egyetlen kar képviselteti magát, és olyan is, ahol több kar együtt utazik. Ilyen például a fizika és a kémia. Egyre több diákot vonz ez a program, mesterisek és doktoranduszok is el szoktak utazni” – osztotta meg Rancz Mónika a részletekkel kapcsolatban.

Ami a célcsoportot illeti, az elmúlt években a tizenkettedikeseket elég nehéz volt elérni, mivel ők már aktívan készülnek az érettségire. Leggyakrabban a tizenegyedikes diákokhoz tudnak eljutni a karavánok, de időnként sikerült a kilencedikeseket és a tizedikeseket is megszólítani. Az ő esetükben az oktatók figyelembe veszik azt is, hogy talán még nem gondolkodtak el a pályaválasztáson.

„Mivel az oktatók rengeteg energiát és időt tettek bele ebbe a projektbe, kidolgoztunk a Communitasszal egy olyan külön alapból működő pontozásos rendszert, amelynek keretén belül az összegyűjtött pontokat karrierfejlesztési célokra lehet kifizetni, például a tudományos konferenciákra való utakat lehet finanszírozni belőle” – tért ki a programban résztvevők jutalmazására Rüsz-Fogarasi Enikő.

Mindenkinek fontos a jövőkép

Lang Márk a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia tanszékének társoktatójaként csatlakozott a programhoz már az indulásakor. Eddig minden alkalommal a partiumi körutat kísérte.

Az utóbbi időben a szervezőkkel azt vették észre, hogy egyre inkább érdeklődnek a diákok a filozófia iránt. Vannak olyan diákok, akik évről évre felismerik őket, és tizenkettedikesként részt vesznek az esszépályázataikon.

„A diákokat nagyon érdekli az, hogy milyen szakmában tudnak elhelyezkedni a képzés végeztével.  Azt látni kell, hogy a filozófián az ember olyan készségeket tud elsajátítani, amelyeket a kulturális szférán belül bárhol alkalmazhat. Ilyen a kritikus gondolkodás, az íráskészség és a beszédkészség” – tért ki az előnyökre Lang Márk, hozzátéve, hogy idén náluk indul olyan négyéves, kettős képzés is, amelyen a filozófiát és a művészettörténetet egyszerre felvehetik a diákok.

Mivel az oktatók évről évre egyre több dolgot megfigyelhetnek a diákok reakcióival kapcsolatban, a módszereiket is próbálják folyamatosan változtatni, hogy érdeklődésüket minél inkább megragadják. Ma már például nem csupán előadásokat tartanak, hanem kártyajátékok formájában próbálják a résztvevők véleményét kikérni a témával kapcsolatban, a reál tudományágak esetén pedig kísérleteket mutatnak be.

Az oktatók egyre inkább arra törekednek, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a lehető leglényegesebb információkat adják át a diákoknak, a többi tájékozódási forrást pedig QR-kódok segítségével tennék elérhetővé nekik.

Diákszemmel

Fontos szempont lehet a középiskolások számára, hogy az oktatók mellett doktoranduszokat, mesteriseket és alapképzésben részt vevő diákokat is kérdezhessenek az egyetemi életről.

A BBTE Bölcsészettudományi Karának másodéves, magyar–angol szakos hallgatója, Jude Júlia középiskolásként hallott először a karavánról, amikor Nagyáradon az ő iskolájába látogattak el. Meghatározó emlék volt számára, hogy hozzá korban közel álló fiatalok osztották meg a saját tapasztalataikat velük, később ez is motiválta őt arra, hogy csatlakozzon a programhoz.

Először körlevél formájában hirdették meg a diákok számára a lehetőséget, de mivel először kevesen jelentkeztek rá, az egyik szemináriumi tanára, aki az egyetem kommunikációs irodájának is tagja, megkérdezte tőle, részt venne-e benne, ő pedig igent mondott. Ezután referensként három hónapra leszerződött az egyetemmel, ez a poszt pedig nem kizárólag a karavánnal kapcsolatos tevékenységeket foglalta magában, hanem az egyéb, hasonló programokban való részvételt is. Ilyen volt a Középiskolások Hosszú Hétvégéje, amikor a licis tanulók kisebb és nagyobb településekről meglátogathatták az egyetem különböző karait.

„Felosztották, hogy melyikünk miről beszéljen a középiskolásoknak. Én az egyetemi ösztöndíjakról meséltem nekik. Leginkább az érdekelte őket, hogyan működik az egyetemi rendszer, a kreditektől kicsit idegenkedtek, de gyakran kérdeztek az órarendről, a lakhatásról és a felvételikről” – osztotta meg a tapasztalataival kapcsolatban Jude Julia, hozzátéve, hogy bármilyen településre mentek, a legtöbben a közgáz és a pszichológia képzések iránt érdeklődtek.

 A másodéves hallgató szerint a karaván céljai közé tartozik az is, hogy meggyőzze a diákokat arról, bármelyik szak iránt is érdeklődnek, mindig lesz olyan tanár, aki mögéjük tud állni, és segíteni tud nekik választ kapni a kérdéseikre.  A látogatások során azt is kiemelték, hogy a más városokban kihelyezett tagozatokon nem alacsonyabb az oktatás színvonala, mint Kolozsváron. Ezeknek az a célja, hogy a felsőoktatásban való részvétel minél több ember számára elérhető legyen.

Rüsz-Fogarasi Enikő a program hatékonyságával kapcsolatban összegezte, hogy ebben az évben már megfigyelték a Tudománykaraván pozitív hatásait, mert a részt vevő gyerekek közül többen is jelentkeztek olyan szakra, amelyről a kezdeményezésnek köszönhetően szereztek tudomást. Előrelépést főleg abban szeretnének elérni, hogy a kolozsvári látogatások esetén minél több múzeumba és az őket érdeklő szakirányhoz köthető intézetbe eljuttathassák a diákokat.

(Nyitókép: Pexels)