A jogállamiság aggasztóan hanyatlik az Európai Unióban, különösen Olaszországban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon – derül ki az Európai Polgári Szabadságjogi Unió jelentéséből, számol be az Euronews.

Évről évre romlik a jogállamiság helyzete az EU-ban – derüllt ki a Liberties nevű európai civilszervezet legfrissebb jelentéséből. A berlini székhelyű, több mint 20 éve működő polgárjogi civil szervezet a média és az igazságszolgáltatás függetlenségét vizsgálta, valamint azt, hogy a kormányok eleget tesznek-e a korrupció felszámolásáért.

Az 1000 oldalas jelentés 21 uniós ország 43 emberi jogi szervezetének együttműködésével készült. A kutatók arra jutottak, hogy nyugatról keletre haladva rosszabb a helyzet, de az egész kontinensre igaz, hogy az utóbbi évtizedben sokat csorbult a joguralom.

„Nagyon sok országban a jogállamiság továbbra is hanyatlik, itt leginkább Olaszországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot érdemes kiemelni. Ennek az az oka, hogy az EU nem lép fel elég erényesen a szabályszegőkkel szemben. Brüsszel hallgatása legitimálja a törvénysértő magatartást, ami fellbátorítja az autoriter vezetőket Európa-szerte” – magyarázta a szervezet vezető jogállamisági szakértője, Kazai Viktor, idézi az Euronews.

Az elemzők különböző csoportokba sorolták az országokat.

„Az első (és legvékonyabb) csoportban Észtország és a Cseh Köztársaság található, amelyek célzott erőfeszítéseket tettek a jogállamiság javítása érdekében. Lengyelország is ide sorolható, tekintve az új kormány által a demokratikus normák helyreállítására, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségére és a médiapluralizmusra irányuló kezdeményezést. A kézzelfogható előrelépés hiánya azonban jól mutatja, hogy a jogállamiság intézményeinek újjáépítése milyen kihívásokkal jár, ha egyszer már kiüresedett a jogállamiság” – fogalmaznak a liberties.eu oldalon. 

A második csoport a stagnáló országoké, amelyek a jogállamisági mutatók tekintetében változatlanok maradtak, vagy csak minimális előrelépést értek el. Ebbe a kategóriába tartozik Görögország, Írország, Málta, Hollandia és Spanyolország.

A lecsúszók azok a korábban példamutató demokráciák, ahol aggasztó jelek mutatkoznak. Ide tartozik Belgium, Franciaország, Németország és Svédország.

A harmadik kategória a bomlasztóké: Olaszország, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovákia, ahol a kormányok szisztematikusan és szándékosan aláássák a jogállamiságot szinte minden szempontból.

„És végül Magyarország egy külön kategóriába tartozik, ahol a demokratikus normák olyan mértékben leromlottak, hogy ma már nem jutna be az EU-ba” – áll a jelentésben.

„Tudomásul kell vennünk, hogy a változó politikai környezet miatt az EU komoly belső ellentétekkel néz szembe. A szélsőjobboldal felemelkedése, az európai populizmus, a belpolitikai válságok, az Egyesült Államok demokratikus hanyatlása és Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengítik az EU egységét, és ellenálló képességét a tekintélyelvű fenyegetésekkel szemben” – tette hozzá a kutató.

A jelentés legfontosabb következtetése, hogy nem elég felmérni a jogsértéseket, szankcionálni is kell azokat, ráadásul minél gyorsabban és hatékonyabban. Erre jó eszköz lehet az uniós támogatások visszatartása, és végső esetben a szavazati jog felfüggesztése az uniós testületekben.