A méhcsaládok megsínylették a hosszúra nyúlt telet, valamint a februári zord hideget, amelynek következtében átlagban 20-25 százalékos pusztulásról számolnak be a méhészek, de kirívó esetekben ennél jelentősen nagyobb elhullás is történt.

A csíkpálfalvi bioméhész, Lajos Ferenc méhállománya is megsínylette az idei kemény telet, amely Hargita megyében komoly veszteségeket okozott a méhészeknek. Elmondása szerint több gazda is panaszkodott, hogy a méhcsaládok 20-25 százaléka is elpusztult, a kaptárak kiüresedtek, ami annak tudható be, hogy a februári nagy hideg előtt – amikor volt egy enyhébb időjárás – a méhek kirepültek, majd a hirtelen lehűlés miatt nem tudtak visszatérni, így a kaptárak legyengültek, több helyen pedig teljesen elnéptelenedtek.

„Most minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a megmaradt családokat felerősítsük” – mondja a méhész. Amennyiben nincs elég méz a kaptárban, cukorlepényekkel segítik a méheket, hogy biztosítani tudják számukra a szükséges táplálékot. A februári extrém hideg különösen rosszkor érkezett, hiszen a méhek már megkezdték a fiasítást, ami jelentős energiaráfordítást igényel tőlük. Az állandó hideg és a kijárás hiánya nozémát is okozhat, ami veszélyes a méhekre nézve. A betegségnek sajnos kedvez a nedves, ködös időjárás is.

Megtudtuk, április 10. környékén megkezdődik a repcevirágzás, ami kulcsfontosságú időszak a méhészetek számára. Lajos Ferenc a méhcsaládjait a román alföldre viszi, remélve, hogy addigra megfelelően megerősödnek, ugyanakkor a repce kiváló táplálékforrás is a méhek számára, és elengedhetetlen ahhoz, hogy május elején, az akácvirágzásra erős családokkal vonuljanak ki.

„Tavaly minden hamarabb megindult, az idén kicsit csúszik a tavasz, de bízunk benne, hogy jó évünk lesz. Most az a legfontosabb, hogy a megmaradt méhcsaládokat újra erőssé tegyük” – tette hozzá Lajos Ferenc. Az ő méhészetében a 280 családból 80-nal lett kevesebb, így körülbelül 180 családdal indulhatnak áprilisban a repcére.

A Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke, Zöldi István is megerősítette, hogy jelentős pusztulásokról számolnak be a méhészek, 20, 30, de egyes helyeken akár 40 százalékos pusztulással is szembesültek, de például a magyarországi Tolna vármegyében 80 százalékos volt az elhullás – jegyezte meg érdekességként Zöldi. A szakember rámutatott, a méhészbeszámolók szerint főleg kaptárelhagyás következett be nagy mértékeben, aminek a konkrét okát nem lehet tudni, mindenki másra gyanakszik, másra fogja a jelenséget. Van, aki a szakszerűtlen teleltetést véli emögött, van, aki az atkákat hibáztatja, de többen a nozémát – más néven gyomorvész, ami erősen fertőző betegség, és a kifejlett háziméhek leggyakoribb betegsége – teszik felelőssé. A teendőkről szólva az egyesület alelnökétől megtudtuk, a családok megfogyatkozott élelemkészletét pótolni kell, ami azért szükséges, mert az elkövetkező két hétre az átlagosnál is melegebb időt jósolnak, így aktívabbak lesznek a méhek, viszont a természetben táplálékot a kevéske virágporon kívül nem találnak.

Ha kíváncsi vagy, hogyan készül a méz, nézd meg az alábbi videónkat!