A Cotroceni-palotában ravatalozták fel Moldva utolsó fejedelmének földi maradványait
A Cotroceni-palotában ravatalozták fel vasárnap Grigore Alexandru Ghyka, Moldva utolsó fejedelmének földi maradványait.
Vasárnap reggel ünnepélyes keretek között felravatalozták Grigore Alexandru Ghyka, Moldva utolsó fejedelmének földi maradványait a Cotroceni-palota Egyesülés-termében. A koporsót hat csendőr helyezte el a ravatalon, a volt uralkodó keresztjével és fényképével együtt, méltó tiszteletadásként annak a történelmi személyiségnek, akit a Román Csendőrség alapítójának tartanak.

A koporsónál lerótták kegyeletüket az uralkodó leszármazottai és az államfő tanácsadói. A ravatalnál Nicușor Dan a délben tart beszédet.
A Libertatea lap szerint Grigore Alexandru Ghyka maradványait a franciaországi Le Mée-sur-Seine-ben exhumálták, majd szombat este szállították Romániába. Bukarestben több hivatalos esemény keretében búcsúztatják. Szombaton a Román Csendőrség székhelyén lévő Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templomában helyezték el a koporsót, ahol az intézmény saját hősének kijáró tiszteletadással fogadta.
A Cotroceni-palotában tartott ceremóniát követően a fejedelem földi maradványait Iași-ba szállítják, ahol újratemetik. Szintén vasárnap a Nemzeti Opera előcsarnokában egy dokumentumkiállítás nyílt, amely Grigore Alexandru Ghyka uralkodásának és a modern román állam kialakulásához fűződő hozzájárulásának állít emléket.
Grigore Alexandru Ghicát 1849 júniusában nevezték ki Moldva fejedelmévé
Uralkodása alatt számos fontos intézkedést hozott: csökkentette az adókat; katonai alapokra szervezte újjá a csendőrséget; létrehozta a közmunkálatokért felelős minisztérium; elfogadott egy mezőgazdasági törvényt, amely csökkentette a munkanapok számát és eltörölte a dézsmát; az oktatást elemi, közép- és felsőfokra osztotta, ahol a tannyelv egységesen a román nyelv volt; filozófiai és jogi kart, valamint bábaképzőt és sebészeti iskolát alapított; intézetet hozott létre az elhagyott gyermekek és a terhes, szegény nők támogatására; 12 százalékról százalékra csökkentette a vámot, ösztönözve ezzel a kereskedelmet; felszabadította a cigányokat (a korabeli szakirodalomban: „bojárok cigányai”); bevezette a távírót; valamint elrendelte a sajtószabadságot.
A fejedelem 72 éves korában Franciaországban hunyt el. A beszámolók szerint öngyilkos lett. Holttestét a franciaországi Le Mée-sur-Seine temetőben, a Ghica család kriptájában helyezték el.
CSAK SAJÁT