Helyi idő szerint este hatkor (romániai idő szerint délután kettőkor) kezdődő sajtótájékoztatójukon csapatuk mezében, dekázással mutatták meg a világnak, hogy egészségük újra a régi.

A fiúk most jelentek meg először a nagy nyilvánosság előtt a mentőexpedíció óta. A sajtótájékoztatón a csapat mellett két orvos, két pszichológus, a tartomány vezetője és három mentőbúvár vett részt.

A gyerekek egyesével bemutatkoztak, majd egyikük, Adul elmesélte, hogyan találtak rájuk az angol búvárok.

Elmondta, hogy amikor emberi beszédet hallottak, alig tudták elhinni, hogy tényleg itt vannak értük a búvárok. Azon is meglepődtek, hogy az őket megtaláló búvár nem thaiföldi volt.

A csapatot a vb-döntőről is megkérdezték. Ek edző elmondta, hogy nagyon élvezték, legtöbben a franciáknak drukkoltak.

A korábbi hírekkel ellentétben a gyerekek mind tudnak úszni, edzések után is úszni szoktak. Az sem volt igaz, hogy egyikük születésnapját a barlangban akarták megünnepelni. A megtalálásuk előtt az edzésen ettek utoljára. Inni csak a barlang falán lefolyó tiszta vizet tudták.

Az edző szerint három métert emelkedett a vízszint, míg bent voltak. A mentőbúvár tragikus halála az egész csapatot sokkolta. A legfiatalabb fiú sírva mondott köszönetet a férfinak önfeláldozásáért.

A „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre mindenki azt válaszolta, hogy focista, de többen szeretnének egyetemi diplomát is szerezni. Négyen, köztük Ek edző is, mentőbúvárok szeretnének lenni, hogy ők is életeket menthessenek. Szinte hihetetlen, az egyik fiú amiatt aggódott a legjobban a barlangban, hogy nem tudja megírni a házi feladatát. Az edző elmondta, senki nem küzdött azért, hogy ő lehessen az első, akit kimentenek. Mindenki bocsánatot kért a szüleitől, ugyanis sok gyerek nem szólt otthon, hogy lemennek a barlangba.

Az állampolgárság nélküli gyerekek és az edző megkapják az állampolgárságot. A sajtótájékoztató végén mindenki kapott egy nagy doboznyi ajándékot a miniszterelnöktől.