Az Országos Diszkriminácóellenes Tanács (CNCD) legutóbbi döntéseivel sok esetben nem értett egyet az intézmény vezetője, akinek lemondását, legutóbb pedig parlamenti meghallgatását kérték. Asztalos Csabát erről helyzetről, illetve arról faggatuk, hogy mi várható a társadalmi „vörös posztók”, a bejegyzett élettársi kapcsolat jogszabálytervezete és a család fogalmának alkotmánybeli újradefiniálása kapcsán.

Lemondásra szólította fel a Lumea Justiției nevű portál, amely szerint ön „megengedhetetlen módon, a diszkriminációellenes tanács tagjaira nyomást gyakorolva védte meg” Klaus Johannis államelnököt, aki szerintük diszkriminálta a büntetőjogi folyamatokban érintett politikai ellenfeleit. Le fog-e mondani?

Nem mondok le. Lehet, hogy az általuk említett, kissé cinikusra sikeredett Facebook-bejegyzésemben kicsit túltoltam a szekeret, de tulajdonképpen nekem nincs olyan hatásköröm, amellyel befolyásolhatnám a tanács tagjainak a tevékenységét vagy karrierjét. Már egy döntés után voltunk, amelyben nekem kisebbségi véleményem volt, de ezzel nem szegtem meg semmilyen szabályt, amely a bírói függetlenséget érinti. Így arra sincs ok, hogy visszalépjek.

Egy román portálnak adott múlt heti interjúban viszont megemlítette, hogy korábban fontolgatta a lemondását. Miért?

Azért nyilatkoztam ezt, mert az utóbbi hónapokban a diszkriminációellenes tanácsot az intézmény vezetőtanácsa elvitte egy olyan irányba, amelyet már nehezen tudok felvállalni. De ezt én úgy kezeltem, hogy a közvélemény előtt attól az iránytól elhatárolódtam. Persze, ha az én lemondásom az ára annak, hogy az intézmény független maradjon, és bizonyos elvek mentén dolgozzon tovább, akkor ne az én személyem legyen ennek az akadálya. Ezért gondoltam a lemondásra, hogy akkor ezt a témát lezárjuk. De végül nem erről szólt a történet, úgyhogy megyünk tovább.

Az utóbbi időben mintha a politikai csatározás átköltözött volna a CNCD-be, megsokasodtak a közéleti nyilatkozatok miatti feljelentések: Klaus Johannis és Laura Codruta Kövesi kifogásolt kifejezései mellett panaszt tettek Viorica Dăncilára is, aki viszont nem a politikai ellenfeleit bántotta, hanem az autizmusban szenvedőket…

Igen, és Ludovic Orban ellen is van feljelentés, ahogy párttársa, Mara Mareș ellen is, de az ortodox egyház szóvivőjét és a gyulafehérvári egyetem rektorát, a PSD szenátorát is bepanaszolták…

Minden esetet külön elemzünk, mert mindenik más. Kettős mércét azonban nem szabad kialakítani. Persze, ez eddig nem mindig sikerült. Többször is elmondtam, hogy veszélyes a kétértelműség a tanács döntéseiben, mert ront az intézmény hitelén. Ezt nagyon nehéz kiépíteni, de annál könnyebb elveszíteni. Ezért úgy gondolom, el kellene kerülni azt, hogy az intézményt politikai vitákban felhasználják, erre pedig törekednie kellene a teljes vezetőtanácsnak. Viorica Dancilă esetében például szintén különvéleményem volt, mert úgy gondoltam, hogy a miniszterelnök asszony túllépte a szólásszabadság határait, és emiatt el kellett volna őt marasztalni legalább egy figyelmeztetés erejéig.

A már felsorolt esetekben született döntések miatt parlamenti meghallgatását kérte a Mentsétek meg Romániát (USR) párt. Nekik mit fog mondani?

Ugyanazt mondom majd, amit eddig mondtam a közvéleménynek. Elmagyarázom az eljárást és azt, hogy minden esetet külön kielemzünk. Konkrét eseteket nem fogok a parlament elé vinni, és nem is fogok ilyeneket tárgyalni ott, nem fogok válaszolni az erre vonatkozó kérdésekre. Ezek a tanács tevékenységéhez, illetve hatáskörébe tartoznak. A mi döntéseinket a bíróságok elemzik, és állapítják meg azt, hogy helyesek voltak-e vagy sem. Úgy vélem, hogy politikusokkal, képviselőkkel és szenátorokkal nem kell ezeket a konkrét eseteket tárgyalni, hiszen ez része az intézmény függetlenségének.

A nagyobbik ellenzéki párt törvénytervezetet fontolgat, amelynek célja röviden az lenne, hogy a CNCD tagjait ne politikai alapon nevezzék ki. Jó elképzelésnek és megvalósíthatónak tartja ezt?

Azt gondolom, hogy a jelenlegi jelölési módszer is teljesíti a vonatkozó nemzetközi követelményeket. A PNL-nek viszont el kellene végeznie előbb a saját elemzését, és utána kellene néznie például annak, hogy kiket támogatott a tanács vezetőségében az utóbbi 15 évben. És ha ezek után is úgy gondolja, hogy versenyképes személyeket nevezett ki, akkor jöhet ilyen javaslattal.

Szinte nincs is olyan magyar részvételű focimeccs, amelyen ne azt skandálnák szervezetten, hogy a magyarok keressenek maguknak másik hazát. Legutóbb egyöntetű döntéssel busás bírságot mértek ki az érintett csapatokra, illetve a labdarúgó-szövetségre, amely semmit nem tett a diszkrimináció megfékezésére. Milyen hatásfokuk van ezeknek a bírságoknak? Várható-e valamilyen változás ezen a téren vagy ennél többet kellene tenni?

Lesz, illetve már tapasztalható változás ezen a téren. Én magam is meg szoktam keresni a sportklubok vezetőit mérkőzések előtt és felhívom a figyelmüket arra, hogy tegyenek meg mindent a drukkerek szabályszerű viselkedéséért. Elmondtam azt is nekik, hogy a bíróknak és a megfigyelőknek egyszerűen le kell állítaniuk azokat a mérkőzéseket, amelyeken ilyesmiket skandálnak, vagy olyan szankciókat kell kiszabniuk, amelyek értelmében a következő mérkőzést nézők nélkül tartják meg. Ha ezt következetesen be is tartják, akkor megszűnnek az ilyen viselkedések.

Térjünk át egy olyan terepre, amelyen CNCD nem a szankciókat osztogató, hanem a társadalmat alakítani kívánó szerepét gyakorolja. A tanács nemrég törvénytervezetet állított össze a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amely szinte olyan a társadalom számra, mint amikor a bika előtt a vörös leplet lebegteti a torreádor. Meglepő módon Liviu Dragnea PSD-elnök éppen a tervezet közzé tételekor jelentette be, hogy szerinte meg kell vizsgálni a regisztrált élettársi kapcsolat törvényes lehetőségét. Felvállalja a PSD az azonos neműek kapcsolatát is szabályozó tervezetet? Hogyan viszonyulnak a parlamenti pártok a jogszabályhoz?

Jóslásokba nem tudok bocsátkozni.De tudom viszont azt, hogy azokban az országokban, amelyekben házasságot lehetőségként csak a különneműek számára tartják fenn, alternatív jogi keretet kell biztosítani, amelynek értelmében elismerik és védik az azonos neműek párkapcsolatát.

Június 5-én Luxemburgban, az Európai Unió Bírósága a nagyon fontos Coman-Hamilton ügyben hoz majd döntést, amely szerintem várhatóan előrelépést hoz majd ebben a kérdésben. Ugyanis ez az ügy Romániából került a luxemburgi bíróságra. Ugyanakkor rá két napra, június 7-én az alkotmánybíróság tárgyalja majd azt az alkotmányossági kifogást, amely szintén az azonos nemű párokra vonatkozik. Mindemellett van egy-egy döntése a strasbourgi emberi jogi bíróságnak Görögország, illetve Olaszország ellen, amelyben kimondják: ugyan nem lehet kötelezni egy országot arra, hogy az azonos neműek házasságát leszabályozza, azonban ha ez az intézmény csak a különneműek számára fenntartott, akkor alternatív módon biztosítani kell egy jogi elismerést és védelmet az azonos nemű párok számára is. Ez Romániában is bekövetkezik majd. Persze, a politikusok figyelnek a közvéleményben jelenlévő sztereotípiákra és a társadalomban előforduló előítéletekre, mint amilyen például a homofóbia. Ennek ellenére szerintem a törvényi hiányosságokat orvosolni fogják egy-két éven belül.

Közeleg a család fogalmának újbóli meghatározására vonatkozó alkotmánymódosítás. Én úgy látom, hogy a CNCD-nek éppen elég dolga lesz, mert a diszkriminatív címkék előreláthatóan csak úgy fognak röpködni, kiváltképp a módosítás ellenzőit célozva. De talán nem is kell odáig elmennünk: maga a módosító javaslat is hátrányosan különböztet meg bizonyos társadalmi kategóriákat: az azonos neműek mellett az egyszülős családokat. Elképzelhető, hogy alkotmányos szintre emelik Romániában a diszkriminációt? Mit tehet ez esetben a CNCD?

Nekünk ebben a kérdésben nagyon világos véleményünk volt. Úgy ítéltük meg, hogy a javasolt módosítás nem felel meg az esélyegyenlőség elvének. Ugyanakkor figyelembe vettük az alkotmánybíróság erre vonatkozó 2017-es döntését is, amely azt mondja ki: ez a módosítás nem jelentene egyebet annál, hogy a parlament szándéka szerint egy bizonyos típusú család fogalma más szinten lenne leszabályozva. Ami viszont nem jelenti egyben azt is, hogy más típusú családok nem léteznek, ugyanis magát a család fogalmát tulajdonképpen nem a módosítani kívánt cikkely, hanem egy másik, a 26-ik szabályozza, amely a magánélethez való jogról szól. Tehát az alkotmánybíróság tulajdonképpen azt mondja ki, hogy ez a módosító javaslat semmi újat nem hozna. Jogi szempontból magam is szükségtelennek tartom. Mert nem oszt, nem szoroz.